– A közbeszéd legalapvetőbb elvárásainak sem felel meg az a szókészlet, mellyel némely bulvártermékek címoldalaikon illetik a hiányos öltözékben megjelenő hölgyeket, nemhogy hozzájárulna a női jogok elmélyítéséhez. Manapság éppen ez az egyik legnagyobb probléma: sokan sok helyütt még mindig csúfot űznek a női jogok és az egyenlőség kérdéséből – állapította meg tegnap a Tartományi Képviselőház Női Parlamenti Hálózatának koordinátora az ENSZ egyenlőségről szóló határozatával foglalkozó ülésen.
Svédországi, amerikai és ugandai vendégek is figyelemmel kísérték az ülést (Ótos András felvétele)
Maja Sedlarević közölte, manapság a nők jogainak érvényesítése és az egyenlőség megvalósítása szempontjából egyik legnagyobb akadályt a nőkről egyes médiumokban festett kép jelenti. Ennek két közvetlen okát is meg lehet határozni: a szerb médiatér általános elbulvárosodását, illetve a szerb társadalom patriarchális gyökereit, amikor már a legkisebb gyermekeket is a nemi behatárolás keretei közé szorítják – a kisfiúknak kék, a kislányoknak rózsaszín öltözéket vesznek, s elvárnak tőlük számos viselkedésformát, a nemi hovatartozásukkal összhangban. Annak a véleményének adott hangot, hogy az egyenjogúság kérdését már az iskolában fel kell vetni, meg kell ismertetni a tanulókkal a nők jogainak alakulását a történelem folyamán, és ezáltal teljesen más alapokon nyugvó társadalmat kell kiépíteni. A nemi egyenjogúságért folytatott harc napjaink vívmánya, a törvény azonban csak egy lépést jelent a valódi egyenjogúság elérésében, a jogszabály meghozásán túl valamennyiünk feladata népszerűsíteni ezt az elvet, azon fáradozni, hogy valódi egyenjogúság alakuljon ki a nemek között – értékelte. A nők országunkban ma még mindig nincsenek megfelelő számban jelen a döntéshozásban, az államapparátusban, a témában azonban mindenképpen jó eredményként könyvelhető el, hogy létezik egy pozitív, megerősítő szabály, mely garantálja, hogy a képviselők egyharmadának nőnek kell lennie a parlamentben – közölte.
A Női Parlamenti Hálózat ülésén, melyen svéd, ugandai és egyesült államokbeli vendégek, egyetemi tanárok és nagykövetségi képviselők is részt vettek, Rajka Vujović, a hálózat tagja rámutatott arra, hogy bár itthon kell orvosolnunk a jogok terén megmutatkozó hiányosságokat, nem tekinthetünk el attól sem, hogy globális kérdésről beszélünk, melynek kapcsán eltérő szintet értek el a világ különböző területein. Joachim Waern, a belgrádi svéd nagykövetség helyettes misszióvezetője megállapította: nem beszélhetünk fejlődésről vagy demokráciáról egy társadalomban, ha annak nő tagjai marginalizált helyzetben vannak, a társadalom peremére szorulnak ki. Lényegesnek nevezte, hogy már a fiataloknak képzéseket tartsanak a témában, a svéd nagykövetség idei tevékenységét éppen a fiatalokkal való kapcsolatok kiépítésére kívánja irányítani. Emlékeztetett, hogy a tavalyi év a Szerbia és Svédország közötti diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója jegyében telt.
Előadásában Annika Björkdahl, a svédországi Lundi Egyetem tanára arra helyezte a hangsúlyt, hogy a fenntartható fejlődésnek az egyik legfontosabb eleme éppen a nemek közötti egyenlőség. A női jogokat mellőző társadalom igazságtalan társadalom – emelte ki. A leghatékonyabb módja az egyenjogúság érvényesítésének az, ha helyi szinten, a hatalom alacsonyabb szintjein harcolunk az érdekérvényesítésért és a változásokért – fejtette ki.
