2026. április 26., vasárnap

Jó reggelt! (2013-11-30)

45 éves a Szabadkai Rádió. Bizonyára sokan vagyunk még, akiknek ez a nagybetűs Rádió. Otthon ez szólt, ezen szocializálódtunk évtizedekig. Mennyi műsor, mennyi öröm és küzdés kellett ahhoz az elmúlt négy és fél évtized alatt, hogy fennmaradjon! Most ünnepelni kellene, hogy mégiscsak átvészelt a szerkesztőség mindent, s nem is akárhogyan. Nagyon hosszú ideig a leghallgatottabb rádió volt nem csak Észak-Bácskában, hanem Magyarországon, a határ menti régióban is. Most is a lista élén van.

A napokban jártam a magyar szerkesztőségben. Nem tapasztaltam önfeledt örömöt. Hogyan is örülhetnének, amikor emberfeletti munkát végeznek már évek óta. A napi 12 órás műsorukat kilenc szerkesztőségi dolgozó és két vidéki munkatárs látja el, meg a tudósítók, akiknek a száma a pénzhiány miatt ugyanúgy megcsappant, mint a szerkesztőségi munkatársaké. Ahhoz a műsorhoz, amit ők készítenek, legalább 20–25 dolgozóra lenne szükség.

A Szabadkai Rádió volt az első, amelyet privatizálni akartak. Eddig a politikum megvédte a négy nyelven készült műsorokat sugárzó Szabadkai Rádiót. De voltak, amelyek nem menekültek, nos, a privatizációs folyamatban 28 rádió és 19 televízió tűnt el Szerbia médiatérképéről.

Most ismét készül egy új médiatörvény – amely akárcsak a korábbi – kimondja, nem lehet az önkormányzat az alapítója egyetlen médiumnak sem. Privatizálni kell, mert ez uniós elvárás.

Mint kiderült, ez egészen egyszerűen nem igaz, s nemcsak hogy hazugság, hanem badarság azt gondolni, hogy közszolgálati műsort fog akármelyik tulajdonos sugározni. Ha valaki pénzt fektet egy vállalkozásba, azért teszi, hogy még többet vegyen ki belőle. A kisebbségi közszolgálati műsorok pénzelése állami kötelesség, nem lehet a magánemberek kénye-kedvére bízni a szerezett jogok sorsát.

Damoklész kardját emlegetik már évek óta az ünneplő Rádióban, s emiatt nem felhőtlen az ünnepük. De bizakodnak, ahogyan eddig is tették, hogy a közösségnek szüksége van rájuk, és megmentik őket.

Fergeteges ünneplés helyett az aggódás és a bizonytalanság lengi be a szabadkai szerkesztőségeket. Boldog születésnapot Szabadkai Rádió.

Magyar ember Magyar Szót érdemel