Mint ahogy az lenni szokott, amikor szabadságra megy az ember, hirtelen, váratlanul fontos hivatalos ügyek szakadnak rá. Ez főként akkor igaz, amikor az ember külföldön tartózkodik, és semmit nem intézhet. Így volt velem egy-két hete, amikor huzamosabb ideig külföldön tartózkodtam. Valaki ismeretlen számról égre-földre keresett. Persze minek a mobiltelefon, ha az ember azt nem tartja magánál, mégis azt gondolom, kikapcsolódás közben nem ez a legfontosabb szerkentyű. Eldöntöttem, majd mikor hazaérek, visszahívom. Kiderült, otthon is kerestek. A bankból hívtak, üzenték: mihamarabb jelentkezzek a bankáromnál!
Minek? El sem tudtam képzelni, hiszen se hitelem, se adósságom, még megengedett mínuszom sincs... Abban reménykedtem, kisorsoltak, nyertem valamit.
No nem. A bankárom közölte velem, lejárt a személyi igazolványom... Na ezért fontos volt sürgetni meg a bankba rohanni. De mi köze egy banknak a személyi igazolványomhoz???!
