Semmi sem mutatja meg jobban a tavasz közeledtét, mint a madarak. A galambjaink, igen így birtokos személyjellel, néhány hónapos kihagyás után újra itt ólálkodnak az ablakunk körül, néhány napja mintegy varázsütésre megjelentek, mintha éreznék, hogy itt az ideje újra jelet adniuk magukról.
2026. június 24., szerda
Jó reggelt
Valahol a 70-es évek végén Árok Feri, a lektorok megtréfálása céljából, aznapi írásában a bíbelődés helyett a magyarnak hangzó, de nem létező öszölődést használta. A vicc sikerült, az éber lektor Farkas Zsuzsa észrevette, rá is kérdezett, és az egésznek jóízű hahotázás lett a vége.
Két nappal ezelőtt megjelent a piacon a medvehagyma. Zombor nem egy árnyas erdőkben gazdag, hegyvidéki település, így ez a növény ritkaságnak számít errefelé.
Egyesek áprilisban újabb influenzajárványtól tartanak. Ismerőseim azonban, akik január végén, február elején sokáig küszködtek vele, utánanéztek, van-e hatásos természetes ellenszere a betegségnek.
Drasztikusan csökken a fecskék száma, s ha nem történik jelentős változás, akkor 2020-ra eltűnhetnek vidékünkről – olvasom a hírt, s nem hiszek a szememnek, amikor a folytatásból kiderül, a legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság, az agrokemizálás, a második helyen áll a klímaváltozás, és teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése.
Február 13-án megérkezett Suri, az első gólya Magyarországra. Napra pontosan akkor, mint tavaly.