Jó reggelt

A szerb sajtó a közelmúltban felfedezte, hogy Topolya és Szenttamás között van Szerbia legöregebb, felújítatlan útja, ami immár 90 éves. Ezt a hihetetlen felfedezést megtehették volna akkor is, amikor az út 80, 75, 70 vagy akár 60 éves volt.

A napokban az egyik tévécsatornán azt üvöltözte az áruház kabalája, hogy most vásároljon karácsonyra, ne várja meg a tumultust! Elképedtem, még október közepe sincs, máris karácsonyra vásároljak?

Van az úgy, hogy reggel kinyitod a szemed, és nincs kedved felkelni. Mert a lény, akit a legjobban szerettél, csupán illúzió, hazugság volt.

Gémberednek a levelek, hullik a dió, szemetel a szél (sajnálom az utcaseprőket), unottan s megritkulva kínálkoznak a rózsák, seszínűbe hajlik a kert, hajnali lett a szürkületi kávézás. A gyomok föladták a jövőt, vagy magvaikba zsúfolták, csak a fű készül még újabb kaszálásra, velünk együtt sütkérezve délutánonként a vénasszonyok nyarában, amit lassacskán kiszorít beszédünkből az importált indián nyár.

Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium című kötetében írja, hogy október hónap neve a latin October, azaz „nyolcadik” hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, önmagáról szerette volna elnevezni, de a császárt nem szerették, így a „domiciánus” hónapnév sem kellett senkinek.

A „Nagytalpú” határtalan találékonysággal áldotta meg az emberi fajt. Csak az a baj, hogy ezt nagyon gyakran olyan dolgokra használja az ember, amivel másoknak kárt okoz.