Nemrégiben úgy döntöttem, hogy a téli szabadságomat Londonban töltöm a barátaimnál. Repülőjegyet foglaltam és a következő pillanatban már úton is voltam a brit fővárosba.
2026. április 20., hétfő
Jó reggelt
Szilveszter napja van. Ki gondolta volna, hogy ebben az évben nem a koronavírus-járvány keseríti meg az életünket, hanem az ukrán háború szörnyűségei, meg a gazdasági válság jellemzi majd ezt az évet.
Ahogy idősödik, öregszik az ember fia, lassan, de biztosan elhasználódik, elkopik. A gerinccsigolyákat rugalmasan összekapcsoló porckorongok az évtizedek terhe alatt összelapulnak.
Tudom, nem egyedi a rendszerint megrovó megállapítás: fölgyorsult a világ. Rohan a nép, pedig aki lassan jár...
Karácsony elteltével többségünk már lelkesen belevágott az újévi készülődésbe, hogy az új esztendőt nyugodtan, tiszta környezetben köszönthesse. Az év utolsó, valamint az új év első napjához számos népi hagyomány, hiedelem és babona fűződik, melyek célja, hogy gondoskodjanak a következő esztendőre az emberek egészségéről, szerencséjéről, boldogságáról.
A memória szűrőjén átengedve a régmúlt eseményeit az a benyomásom támadhat, hogy bő fél évszázaddal ezelőtt, 1970 táján Újvidéken, komoly közlekedési kihágásnak számított, ha ketten ültek egy kerékpáron. Akkor az ilyesmi nem volt ritkaság, a rendőrök pedig valamiért még elnézték, ha lány ült a vázon a gavallér biztos kezei között, viszont ha férfi szállított férfit a „stanglin", abba már belekötöttek.