2024. április 19., péntek

Tudatos vásárlók

Március 15-én nemcsak a magyar nemzet ünnepel, hanem a világ fogyasztói társadalma is. A fogyasztóvédelmi világnap 1983 óta hívja fel a figyelmet a vásárlók jogaira. Szerbiában is mind jelentősebb szerepet tölt be a fogyasztóvédelem. Nyilván azért, mert nagymértékű a drágulás, és újabbnál újabb termékek kerülnek az üzletek polcaira. A vásárlás, a szükséges árucikkek kiválasztása alaposabb mérlegelést, több információt és ezáltal hosszabb időt igényel. A beszerzés mindenképpen észszerűbbé és tudatosabbá vált. Hogyan definiálja a klasszikus fogyasztóvédelem a tudatos vásárlót? Ő az, aki nem hagyja, hogy becsapják, mert alaposan tájékozódott az árakról meg a termékek minőségéről. Persze szem előtt kell tartani, hogy már nemcsak hagyományos kereskedelem zajlik, hiszen egyre inkább terjed az online vásárlás. A szerbiai fogyasztóvédelmi szervezetek arra mutatnak rá, hogy a hazai vásárlók egyre tájékozottabbak jogaik terén, és tesznek is azok érvényesítése érdekében. Az utóbbi időben egyre több feljelentés és észrevétel érkezik hozzájuk. A kereskedő az adásvételi szerződés megkötésével vállalja, hogy a fogyasztónak a kiválasztott árut adja el, illetve szállítja le, amely a feltüntetett tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis nincs hiányossága. Amennyiben nem ez a helyzet, akkor a vásárlónak joga van reklamációra, ami nem más, mint a kereskedőnek címzett felszólítás, hogy tegyen eleget kötelezettségének. A piaci felügyelőség abban az esetben lép közbe, amikor a kereskedő a törvényben meghatározott nyolc napon belül nem válaszol a fogyasztó panaszára.

(Illusztráció)

(Illusztráció)

A gyakorlat szerint a boltos cserét biztosíthat a fogyasztónak egy másik, azonos értékű árura vagy visszatérítheti a vásárlónak az árat. Egyébként a kereskedő köteles átvenni a panaszt vagy panaszokat, és írásos indoklásban kell részleteznie, hogy ha esetleg visszautasítja valamelyik kifogást. Ezt elektronikus formában is megteheti. Erről értesítenie kell az elégedetlen vásárlót és tájékoztatnia kell a peren kívüli megegyezés lehetőségeiről. Magától értődően a szakminisztérium illetékes testületét is tájékoztatnia kell. Abban az esetben, ha az eladó a szóbeli panaszt a fogyasztó kérésének megfelelően oldja meg, nem köteles írásban illetve elektronikusan válaszolni a reklamációra. A korábbi szerbiai fogyasztóvédelmi törvény a szakértők szerint nemigen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az új jogszabály jobb megoldásokat tartalmaz. Az eladó most köteles vállalni a peren kívüli megállapodást, ellenkező esetben törvénysértést követ el, ami nem kis pénzbüntetéssel jár. A vásárló oldaláról nézve, természetesen a fogyasztó csak abban az esetben indíthatja el az ilyen eljárást, amennyiben előtte már próbálta rendezni a vitás kérdést a kereskedővel, de ebben a törekvésében nem járt sikerrel. Ezt a kereskedelmi minisztérium révén teheti meg, azután, hogy nem hozott eredményt a reklamációs eljárás. A törvény kidolgozói is felismerték, hogy reklamáció, főként az áru becserélése esetén nem elég a jóindulat sem a kereskedők, sem a vásárlók részéről. A kötelezettségeket elő kell írni, hiszen a fogyasztó igazának bizonyítása eddig sokszor hosszú, ráadásul költséges folyamatnak bizonyult. Újdonság a törvényben az, hogy a polgároknak nem kell megőrizniük az árucikk csomagolását. Eddig ugyanis a kereskedő csak akkor volt hajlandó szóba állni a fogyasztóval, ha az illető vásárló a csomagolással együtt vitte vissza a terméket. Most már viszont a polgár nem köteles megőrizni a dobozt. Feltétlenül hozzá kell tenni, hogy a törvény rendelkezései, tehát a fogyasztóvédelmi eljárások nemcsak az árucikkekre, hanem a szolgáltatásokra is vonatkoznak, például a vendéglátóipari szektorban. A szerbiai fogyasztóvédelmi egyesületek méltatják az új jogszabályt, szerintük több jó hozadéka lesz, elsősorban magasabb szintre emeli a fogyasztóvédelmet. Az érvénybe lépett új szerbiai fogyasztóvédelmi törvénytől azt várják, hogy elősegítse a kereskedelmet, vagyis a vásárlást érintő vitás kérdések gyorsabb rendezését. A cél, hogy a szabályozás egyaránt az eladó és a vásárló javára váljon.

Szokott reklamálni?

Igyekszem mindig érvényesíteni a fogyasztói jogaimat – 33%

Amikor tévesen számlázzák ki a terméket, panasszal élek – 20%

Ha a vásárolt áru nem megfelelő minőségű, szóvá teszem – 7%

Szerencsére még sohasem volt szükségem a reklamációra – 15%

Vásárlás után rendszerint nem szoktam felhajtást csinálni – 15%

Kerülöm a stresszhelyzetet, inkább elhallgatom a jogsértést – 10%

Nyitókép: (Illusztráció)