Az európai út Szerbia érdeke

Szerbia bebizonyította, hogy képes sikeresen kezelni a válsághelyzetet: az ország nem tér le az európai útról – mondta Ana Brnabić kormányfő a Kopaoniki Üzleti Fórum tegnapi, zárónapján. Hozzátette: a megfelelő állami intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatás aránya és megőrződött az ország pénzügyi stabilitása is. Minden befektetésért megharcoltak, és az üzleti légkörön is javítottak Szerbiában az elmúlt években – hangsúlyozta a kormányfő.

– Évről évre egyre több nagy értékű infrastrukturális befektetést valósítottunk meg, jelentős eszközöket fektettünk az energetikai ágazatba, és fordítottunk környezetvédelemre, de sokat dolgoztunk a digitalizáción is. A jövőben pedig elsősorban az energiaszektor átalakításán munkálkodunk, de prioritást élvez majd a biotechnológia és a mesterséges intelligencia fejlesztése is – mutatott rá Brnabić.

A geopolitikai helyzetre kitérve hangsúlyozta, hogy Szerbia nem tér le arról az útról, amely az uniós csatlakozás felé tart. Az államvezetés olyan döntéseket hoz, amelyek legjobbak az ország számára, ugyanakkor a legnehezebbek is a jelen helyzetben. Ezeket átgondolt érvekkel, az alkotmánnyal és a nemzetközi jog eszközeivel védi meg – hangsúlyozta a kormányfő.

– Az európai integráció fontos számunkra, mert a csatlakozási folyamatok olyan intézkedéseket követelnek meg, amelyek hasznosak gazdaságunk polgáraink számára is. Ha az Unió a következő tíz évben sem bővül, a szerb állam akkor sem módosítaná a korszerűsítés érdekében meghozott döntéseit, mert ezek Szerbia érdekeit szolgálják.

A kérdésre, hogy Szerbia hogyan törjön ki az Egyesült Államok és Kína közötti szorult helyzetéből, a kormányfő azzal érvelt, hogy országunk a jövőben is arra törekszik, hogy nyitott legyen a világ számára, és ezáltal minél több külföldi befektetőt vonzzon be. Európa jelenleg a legfontosabb gazdasági partnerünk, a szolgáltatóiparban az Egyesült Államok töltik be ezt a szerepet, az országban tevékenykedő kínai vállalatok viszont a legnagyobb kivitelt valósítják meg. A Kínával megkötött, illetve az Egyesült Arab Emírségekkel készülőben levő szabadkereskedelmi megállapodások újabb lehetőségeket teremtenek az áruforgalom számára és az új technológia érkezésére országunkban – mondta a kormányfő a 30. alkalommal megtartott üzleti fórum záróakkordjaként.

Brnabić egyúttal gratulált a kitartáshoz és a szakmai hozzáálláshoz, amellyel a Közgazdászok Szövetsége immár harmadik évtizede megszervezi a régió egyik legjelentősebb üzleti találkozóját. Megköszönte az építő jellegű javaslatokat és bírálatokat is, amelyekkel a fórum meghatározza az ország üzleti kilátásait és lehetőségeit.

GAZDASÁGMENTŐ VÁLSÁGKEZELÉS

Az idei fórum egyik utolsó panelbeszélgetésén részt vett Siniša Mali pénzügyminiszter is, aki szintén a sikeres válságkezelést emelte ki felszólalásában.

– Még soha nem állt ekkora kihívás előtt sem a hazai, sem a világgazdaság. Szerbia már 2020-ban bebizonyította, hogy győzni tud. Sikeresen kezelte a válságot, megmentette a gazdaságot, és megőrizte a munkahelyeket is. Ezt a gazdasági politikát folytatja a mai napig – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt három évben a szerb kormány három válságkezelő intézkedéscsomagot foganatosított a gazdaság és a lakosság számára: ezek összértéke elérte e kilencmilliárd eurót.

Mali a jövőbe tekintve elmondta, hogy az államvezetés azonnal megkezdi az energiaszektor átformálását és a villanygazdaság átalakítását. Ezeket a célokat a Nemzetközi Valutaalappal együtt fogalmazták meg – tette hozzá a pénzügyminiszter, majd kijelentette: „Nem félünk a kihívásoktól, és jól tudjuk, mit csinálunk.”

A GAZDASÁG A FIATALOKRA ÉS A CSALÁDOKRA ÉPÜL

A fórum zárónapjának első panelbeszélgetésén Darija Kisić, a családokkal és demográfiai kérdésekkel foglalkozó minisztérium vezetője a szülőknek és gyermekeknek nyújtott állami támogatásokat emelte ki a válságkezelés egyik eszközeként. Szavai szerint soha nem különítettek el akkora összegeket az állami büdzséből a családok támogatására, mint az elmúlt években. Kisić kiemelte: jelenleg már az első gyermek születésénél is 345 ezer dinárban részesül az anya a költségvetésből, 2012-ben viszont ez a támogatás csupán 30 ezer dinárt tett ki. Az állami vezetés oly mértékű pénzügyi intézkedéscsomagot érvényesít, amellyel világosan kimutatja, hogy kiáll a családok és a szülők mellett – mondta a miniszter, aki szerint a támogatás máris meghozta a gyümölcsét, ugyanis mind több nő van munkaviszonyban, és egyre több magasan szakképzett nő dönt úgy, hogy harmadik és negyedik gyereket is vállal – hangsúlyozta Kisić.

A családok és a fiatalok gazdasági kilátásait taglalták azon a panelbeszélgetésen is, amelyet a Mi a jó a fiataloknak és a gyerekeknek, és mi a gazdaságnak? kérdéssel címkéztek a fórum programjában. Itt bemutatták azt az új felmérést is, amelyet a világ 180 országában végeztek el a munkavállalók körében. A véleménykutatás eredményei szerint a szerbiai válaszadók sem vélekednek másként, mint a világ legtöbb országának lakosai: az álláskereső fiatalok és a munkavállalók számára is a legfontosabb, hogy megfelelő egyensúlyt tudjanak teremteni a munkájuk és a magánéletük között, így a legjelentősebbnek a családpolitikai intézkedéseket tartják. A legtöbb fiatalt azok a munkaadók vonzották be, akik jobb feltételeket biztosítanak az említett egyensúly megteremtésére. Ugyanakkor az alkalmazottak is olyan munkakörben teljesítettek legjobban, amelyben megfelelt számukra a magánélet és a munkahely közötti összhang – szögezték le a nemzetközi és hazai szervezetek, illetve cégek képviselői.

Az idei, jubiláló üzleti fórumot az elmúlt évtizedek legnagyobb érdeklődése övezte: három nap alatt több mint 200 szakember szólalt fel 34 panelbeszélgetésen és három összefoglaló ülésen.