Fizetésből lakást?

Sokan szeretnének saját lakásban vagy kertes házban élni. Szerbiában egy átlagfizetésből azonban szinte lehetetlen félretenni annyit, hogy ez az álom megvalósuljon. Egy nemrég készült felmérésből kiderült, hogy egy átlagpolgárnak legalább húsz évet kellene ledolgoznia ahhoz, hogy Belgrádban ingatlant vásárolhasson. Méghozzá úgy, hogy minden hónapban félreteszi a teljes fizetését. Ez persze lehetetlen, hiszen akkor nem jutna élelmiszerre, a számlák kifizetésére vagy a lakásbérleti díjra. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy az utóbbi időben elszálltak a lakásárak, nemcsak a fővárosban, hanem Szerbia más városaiban is. Belgrádban és Újvidéken a lakások négyzetméterára két év alatt mintegy 30 százalékkal ugrott meg, de van, ahol 70 százalékkal is. Újvidéken a városközpontban az idén januárban egy négyzetméter átlagban 2555 euróba került, az Újtelepen 2085, a Grbavica és a Podbara városrészben pedig 2655, illetve 2574 euróba. A kertes házak tekintetében sem kedvezőbb a helyzet. A szakértők egyetértenek abban, hogy ezek az árak tarthatatlanok, és nem az itteni életszínvonalhoz igazították. Tavaly decemberben az átlagbér 84 227 dinár volt, ami azonban megtévesztő, hiszen a legtöbbünk ennél kevesebbet keres. Szerbiában egy átlagpolgár leginkább úgy juthat lakáshoz, ha örököl, vagy ha elad valamilyen értékes dolgot, például ingatlant vagy termőföldet. Ennek ellenére tavaly sokan vásároltak lakást, az ingatlanpiac forgalma 7,6 milliárd eurót tett ki, míg 2021-ben 6,1 milliárdot. A vásárlók leginkább IT-szakemberek és külföldről visszatérő polgárok.

Sokan abban reménykednek, hogy a következő időszakban mérséklődnek a lakásárak. Az ingatlanszakértők szerint egy kedvezőbb időszak jön, de ez nem azt jelenti, hogy az árak is csökkenni fognak. Hogy az áremelkedés milyen mértékű lesz, az elsősorban az infláció mozgásától függ majd. A négyzetméterárak már régóta nem reálisak az átlagbérhez viszonyítva, de nem is a fizetést követik, hanem az ingatlanpiac mozgását. Egyesek szerint a négyzetméteráraknak a felére kellene visszaesniük. Az ingatlanpiacon uralkodó kiszámíthatatlan helyzet miatt számos beruházó elhalasztja az új projektumokat. Az építési engedélyek száma csökken, ezért a közeljövőben enyhén növekedhetnek az árak. Mivel a bérleti díjak is megugrottak, sokan úgy döntenek, hogy lakáshitelt vesznek fel. Figyelembe kell venni azonban, hogy a banki hitelek is folyamatosan drágulnak az utóbbi időben. Ennek ellenére számos polgár a törlesztőrészlet fizetése mellett dönt a lakásbérlés helyett. A legtöbb bank 10–20 százalékos önrészt követel, ami egy 60 ezer eurós ingatlan esetében 6–12 ezer eurós hozzájárulást feltételez a vevő részéről. Az érdeklődők sokszor a meglehetősen összetett eljárások ellenére is a hitellehetőségeket választják, hiszen ilyen módon a sajátjuknak érzik azt, amibe belefektetnek. Alaposan szemügyre kell venni azonban a lehetőségeket. Kérdés, hogy válság idején mennyire kifizetődő ingatlanokba fektetni. A szakértők szerint, hogy ilyen körülmények között vegyünk fel-e lakáshitelt, az elsősorban attól függ, hogy a fizetésünk növekedése mennyire követi az inflációt. A legkevesebbet persze azok kockáztatnak, akik készpénzért tudnak ingatlant vásárolni, ami, mint már említettük, nehezen megvalósítható. A magas kamatok miatt a legtöbb bankban csökkent a kereslet a lakáshitelek iránt. A Szerbiai Bankok Egyesülete nyilvánosságra hozta, hogy Szerbiában az előző év végéig 152 007 lakáshiteli szerződést kötöttek meg a polgárok a bankokkal, ami 10 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Tehát nincs kedvező helyzetben az, aki most szeretne lakást vásárolni.