És mégis mozog a föld...

Február 6-án a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország déli és Szíria északi részét. A természeti katasztrófa áldozatainak a száma már meghaladja az 50 ezer főt, és mintegy egymillió ember vált hajléktalanná, ugyanis az említett területek infrastruktúrájában felmérhetetlen károk keletkeztek. Nem mellékes körülmény az sem, hogy Szíriában azon területek alatt mozdult meg a föld, ahol a 2011 óta zajló polgárháború legvéresebb harcai zajlottak. Többek között Aleppó ősi városa alatt is, amely az évekig tartó ostromból mind a mai napig nem tért magához. A város keleti szektora manapság is lakatlan és romokban áll. A városban pedig azok az épületek, melyeket újjáépítettek, mind magánszemélyek munkái, amelyek minősége hagy kívánni valót maga után. Így az, hogy Szíriában rengeteg épület dőlt romba és sok áldozatot követelt a földrengés, nem volt meglepő. Sőt a bajt tetézte, hogy itt a katasztrófa utáni mentés és segélyellátás is számos nehézségbe ütközött, ugyanis az ország ezen területeit különböző, egymással is rivalizáló felkelőcsoportok és milíciák tartják ellenőrzésük alatt, amelyek nem voltak hajlandóak átengedni segélyszállítmányokat és mentőcsapatokat az ellenségesnek tekintett területekre.

De míg egy véres polgárháború által romba dőlt országban talán érthető, miért is járt ekkora nagy pusztítással a földrengés, ugyanez már Törökországban kevésbé felfogható. Pedig Adiyamanban és Diyarbakirben is több ezer épület omlott össze Malatya városában 130 épület dőlt össze, amik között volt egy XIII. században épült mecset is. Hatay tartományban a pusztítás mértékét az is tetézte, hogy a lakóházak mellett két kórház is összeomlott. A 42 ezres lélekszámú Erzin városa viszont, amely nem messze volt a földrengés epicentrumától, halottak és összedőlt házak nélkül vészelte át a földrengést. Csoda történt volna? Aligha. Erzin polgármestere elárulta a nagy titkot. Betartott minden, a városra érvényes építési szabályt, míg másutt nem így történt. Szavainak nyomatékot ad az a tény, hogy a török hatóságok a földrengés után 600-nál is több személyt gyanúsítottak meg és csaknem 200 embert letartóztattak, az állítólagosan rosszul kivitelezett épületek és szabálytalan építkezések miatt. A törökországi ellenzéki pártok azonban rendszerszintű mulasztásokról beszélnek, és magának a török elnöknek, Recep Tayyip Erdoğannak a felelősségét is felvetették már. E vádak pedig nem feltétlenül alaptalanok.

Törökországot 1999-ben is megrázta egy erős földrengés, amely akkor mintegy 17 ezer áldozatot követelt. Túlnyomó többségben az engedély nélkül, rosszul felépített, úgynevezett gecekondu-lakóházak (A kifejezés a török gece (éjszaka) és kondu (lerakott) szavakból tevődik össze, szó szerinti jelentése: „egy éjszaka alatt épült”) dőltek romba. A katasztrófa után az országban szigorították az építkezési szabályokat, amelyeket az elmúlt húsz évben tovább szigorítottak. A 2018-ban bevezetett szigorítások például kimondják, hogy a földrengés által veszélyeztetett térségekben a betonfalakat acélrudakkal kell megerősíteni. Az ellenzék vádjai szerint azonban Erdoğan 2003 óta tartó kormányzása alatt a szigorú szabályokat egyszerű politikai haszonszerzésből nem tartatták be, illetve figyelmen kívül hagyták. A török elnök népszerűségének egyik legfőbb forrása ugyanis a gyorsan megvalósuló, látványos építkezési beruházások. Az építőipar felvirágoztatása érdekében Erdoğan még az építkezési szabályokon is lazított. 2018-ban úgynevezett építésiengedély-amnesztiát hirdetett, mely szabállyal legalizálta az építési engedély nélkül, az engedélyezettől eltérő módon, vagy nem a megfelelő övezetben épült ingatlanokat. Ezen intézkedéseire az elnök kifejezetten büszke volt. Sőt ezzel még kampányolt is a legutóbbi, 2019-es török elnökválasztáson. Éppen a mostani földrengés által legsúlyosabban érintett Kahramanmaraş, mind a szintén jelentős károkat elszenvedett Hatay tartományban dicsekedett azzal, hogy hány helyinek segített az amnesztia megoldani az ingatlanproblémáját – Kahramanmaraş esetében 144 ezer, Hatay esetében 205 ezer lakosról beszélt. Nem mellékes az sem, hogy még meg sem nyugodott a föld Törökország alatt, de úgy néz ki, Erdoğan már készül elkövetni még egyszer ugyanazt a hibát. Az idei év júniusában Törökországban ismét elnököt választanak. A megmérettetésre készülő regnáló elnök megígérte, hogy a földrengésben megsemmisült és megsérült infrastruktúrát egy év alatt újjáépítik. Szakértők rámutattak arra, hogy ennek az ígéretnek a betartása szinte lehetetlen, hiszen ilyen rövid idő alatt egész lakótömböket, iskolákat, kórházakat, autópályákat és műemlékeket kellene helyreállítani. Ha pedig Erdoğan ennek ellenére mégis megpróbálja megvalósítani ígéretét, azt minden bizonnyal megint csak a szigorú építkezési szabályok figyelmen kívül hagyásával tudja csak megtenni. Ezzel pedig ismét előállnak a február 6-ai katasztrófa feltételei.

A Törökországban történtek azonban nemcsak a közel-keleti országok számára jelentenek figyelmeztetést, hanem a világ legtöbb országa számára, hiszen a február 6-ai földrengés is mutatja, hogy a föld bolygónkon bárhol és bármikor megmozdulhat. A törökországi nagy földrengés óta pedig nem kevesebb, mint kilencezer utórengést észleltek. A legutóbbi nagyobb erejű, 5,6-os erősségű utórengés Törökországban éppen hétfőn volt. De az utóbbi hetekben nemcsak a Közel-Keleten mozdult meg a föld, hanem a tájainkhoz nagyon közeli területeken, többek között Olaszországban, Horvátországban, Magyarországon és hazánk déli részein is mértek kiesebb nagyobb rengéseket. Tegyük hozzá, hogy 2020-ban Horvátországot már megrázta egy 6,4-es erősségű földrengés. Így talán tájainkon sem időszerűtlen az építkezési szabályokról beszélni, mert ha e térségben is egyre gyakoribbakká válnak a földmozgások, saját biztonságunk érdekében az új körülményekhez kell azokat igazítani, és ami még fontosabb, ezen szabályokat be is kell tartatni. A törökországi példa bizonyítja ugyanis, hogy hiába vannak szigorú szabályok, annak semmi hatása nincs, ha nem tartják és nem tartatják be őket. Erzin városa pedig ékesen mutatja mindenki számára, hogy életek ezreit lehet megmenteni csak azzal, hogy a meghozott törvényeket és szabályokat komolyan veszik.