Azt, hogy milyen ütemben halad majd a továbbiakban az európai integráció útján Belgrád, a Pristinával folytatott párbeszéd sikere határozza meg, jelentette ki tegnap Vladimír Bilčík, az Európai Parlament képviselője, szerbiai jelentéstevője. Kihatással lesz még az integráció gyorsaságára az is, milyen mértékben hangolja össze külpolitikáját Szerbia a közös európai politikával, tekintettel mindenekelőtt az Oroszország elleni szankciókra és egyéb dokumentumok elfogadására, állapította meg. Ezek nélkül a szerb integráció lassú vagy lehetetlen lesz, mondta.
Amennyiben jelentős előrelépés történne a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd során – teszi hozzá Vladimír Bilčík –, az mindenképpen felgyorsítaná az ország európai integrációját. Megváltozna a vélemény Szerbiáról nemcsak az Európai Parlamentben, hanem más európai intézményekben is. Az állam már korábban meghozott egy nehéz és fontos döntést, mely szerint az EU tagjává kíván válni, most eljött az ideje annak, hogy további fontos döntéseket is elfogadjon a terv realizálása érdekében, hangsúlyozta a jelentéstevő. Úgy fogalmazott, a párbeszédben az előrelépést az jelentené, ami valódi, érezhetően pozitív változást hozna az emberek mindennapjaiba. Ma, főleg Észak-Koszovóban, az emberek félnek az utcára menni, az első pozitív változás tehát ezeknek a problémáknak a megoldása lenne, szavatolni mindenki számára azt, hogy szabadon mozoghasson, dolgozhasson, menjen orvosi kezelésre, vagyis szabadon élje a mindennapokat.
Vladimír Bilčík kitért arra is, hogy a probléma egyik részét valóban Albin Kurti koszovói kormányfő véleménye, felfogása okozza, aki úgy gondolja, a dialógusnak az az egyedüli funkciója, hogy az az öt európai uniós ország is elismerje Koszovót, amelyik ezt még nem tette meg. A szlovákiai politikus emlékeztetett, hogy országa sem ismerte el a függetlenséget, s akkor fogja újragondolni az álláspontját, amikor kialakul a megfelelő megállapodás Belgrád és Pristina között. Ennek ellenére, Szlovákia is teljes mellszélességgel kiáll a dialógus folytatásának fontossága mellett. A dialógusnak az alapját a korábbi megállapodásoknak kell képezniük, jegyezte meg, a szerb községek közösségének a megalapításának is, a szerb és a koszovói félnek is kapnia kell valamit, s el kell jutni a kompromisszumos megoldásig, amelynek köszönhetően a koszovói polgárok, így a szerbség is, európai perspektívát nyerhetnek.
Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a francia–német rendezési terv megjelenését követően csökkent Szerbiában az európai integrációs politika támogatottsága, mint fogalmazott, a média sem megfelelően prezentálja a valóságot: mi nem kényszerítünk senkit semmire, azt kérjük, hogy Szerbia tartsa magát a vállalt kötelezettségekhez. Fehéroroszországot leszámítva Szerbia az egyetlen olyan európai állam, amely nem igazította a külpolitikáját az unióshoz, ezért ma sokan teszik fel a kérdést Brüsszelben, akarja-e egyáltalán Európát Szerbia, háborúban ugyanis csak „velünk vagy ellenünk” gondolkodás létezik, állapította meg Vladimír Bilčík.
Zoran Panović, a Demostat közvélemény-kutató cég programigazgatója, elemző kifejtette, amennyiben Szerbia elfogadná a rendezési tervet, azonnal közelebb kerülne az EU-hoz. Világos perspektívát nyerne az integráció, mellyel további beruházási hullám venné kezdetét, anyagi támogatások érkeznének az államba. Szerbia 2030-ban beléphetne az EU-ba, értékelte.
Nyitókép: Ana Brnabić és Vladimír Bilčík egy találkozó alkalmával (Fotó: Beta)
