Miután egy hónap múlva hatályukat vesztik a tejimportra kiadott engedélyek, az állam csökkenteni fogja a behozatali kvótákat úgy, hogy csak a jobb minőségű tej behozatalát engedélyezi, ezzel pedig megakadályozza a hazai felvásárlási ár leszorítását – közölte tegnap délután Vukašin Baćina, a Bánáti Tejtermelők Egyesületének elnöke, miután találkozott Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszterrel.
Mint mondta, a tej minimális felvásárlási árát a most érvényes előírások szerint az állam nem határozhatja meg, de ha a minőség-ellenőrzés alapján korlátozzák a tejbehozatalt, azzal együtt kialakulnak a reális termelési árak is. A tárcavezető a tejprémium növelése helyett azt javasolta, hogy a fejőstehenek után járó állami támogatást 50.000 dinárra emeljék. Úgyszintén kilátásba helyezte, hogy a tejtermelők számára a jövőben lehetővé teszik, hogy 20 évre vegyék bérbe az állami földeket, és az állami parcellák önkényes kisajátításának Vajdaságban különösen kifejezett problémájára is odafigyelnek.
(Fotó: Ótos András)
A gazdák által elfogadhatónak tartott 80-85 dináros minimális felvásárlási ár kapcsán a miniszter asszony azt mondta, hogy a magántejgyáraknak nem lehet megparancsolni, mennyiért vegyék át a tejet. Tanasković egyébként megígérte, hogy a minőség-ellenőrző nemzeti laboratórium a legrövidebb időn belül megkezdi működését. A tej összetételét egyelőre a felvásárlók ellenőrzik, és Baćina állítása szerint gyakran megtörténik, hogy nem a valós értékeket mutatják ki. A gazdaegyesület elnöke szerint a Szerb Haladó Pártban két klán összeütközésére került sor, és ezek most a tejtermelésben előállt súlyos helyzetet igyekeznek a maguk javára fordítani, és az utcára szólítják a termelőket, hogy kiöntsék a tejet. „Mi, bánáti termelők nem fogjuk kiönteni a tejet, nem leszünk a politikusok áldozati bárányai” – mondta Baćina, és arra kérte gazdatársait, hogy az intézményeken keresztül igyekezzenek megoldani a problémákat. Értesülése szerint egyébként az agrárminiszter hamarosan találkozni fog a tejgyárak képviselőivel is.
BRNABIĆ A TEJPRÉMIUM NÖVELÉSÉRŐL
– Egyetlen ország, így Szerbia sem képes állandóan emelni a tejprémiumot – reagált a hazai tejtermelők követeléseire Ana Brnabić kormányfő. Hozzátette, meg kell vizsgálni, hogyan lehet a támogatásokat a legjobb módon és a legmegfelelőbb helyre irányítani. „Szerbia tejtermelő ország, ezt a pozícióját meg kell őrizni, de az állam nem vállalhatja magára a kockázat egészét – kommentálta a helyzetet kedden Brnabić.
Žarko Galetin közgazdász szerint megértéssel kellene lenni az állattenyésztők követelései iránt, mert az ágazat a helytelen agrárpolitika miatt súlyos helyzetbe került. Most azt kell megállapítani, ki és hogyan tud javítani az áldatlan állapotokon. Galetin a Tanjugnak tegnap azt nyilatkozta, teljesen érthető az állattenyésztők elkeseredése, hiszen nem találják meg a számításukat, márpedig veszteséget termelni senki sem akar.
ELTÖRÖLTÉK A TEJ KIVITELI TILALMÁT
Február 1-jével eltörölték a tej kiviteli tilalmát. Milan Prostran agrárközgazdász azt mondja, nehéz megjósolni, hogy ez a rendeződés felé billenti-e a tejpiac helyzetét. Mint a Prva tévé műsorában megállapította, sok más, korábbi intézkedés sem hozta meg gyümölcsét, ellenkezőleg, oda jutottunk, hogy mára 700.000-rel csökkent a haszonállatok száma, ami nagyon nehezen pótolható hiány. Kormányhatározat alapján az idén már nem kell behozatali vámot fizetni az 50 kilón aluli malacok után. Megszüntették a kilónkénti 8,7 dináros védőilletéket is a sertés- és marhahizlalás esetében, azzal a céllal, hogy a hatóság segítse az állatállomány növelését. Ebből a két forrásból, mint Jelena Tanasković miniszter a minap kijelentette, tavaly az államnak egymilliárd dinár bevétele volt, az idén viszont ettől elesett. A felmérések szerint pillanatnyilag egymillió malac hiányzik ahhoz, hogy feltöltsék az üresen tátongó farmokat. Tavaly több mint 300.000 malacot hoztak be, legnagyobb részüket Dániából és Németországból. Az agrártárca vezetője azt hangoztatja, hogy az állattenyésztés talpra állítását stratégiai célként kezelik, és elsősorban a tejhasznú tehenek számának növelésére összpontosítanak, Prostran szerint azonban nem valószínű, hogy a prémiumokkal megoldható a probléma. Szerinte az 1–3 tehenet tartó kistermelőket is be kellene kapcsolni a támogatottak körébe.
Branislav Jorgić bróker az állam fontos szerepére mutatott rá, ugyanis „az állami intézmények dolga lenne ellenőrizni a monopóliumok és oligopóliumok esetleges szerepét a tejtermékek felvásárlásának és forgalmazásának folyamatában. Manapság például a hazai boltokban szinte egyáltalán nincs tejpor, ezért az államnak kellene piacra bocsátania ezt a terméket a tartalékokból”. A tej most Szerbiában 150-160 dinár, Horvátországban (átszámítva) 145–155, Montenegróban pedig 190–200 dinár.
Nyitókép: (Fotó: Ótos András)
