2024. március 28., csütörtök

Nincs lazítás a szőlőkben

A fél terméssel járó 2022 után kedvezőbb évben reménykednek a bácskossuthfalvi szőlészek-borászok

A szárazság miatt ősszel a bácskossuthfalvi szőlőkben 30–40 százalékos kárral szembesültek a gazdálkodók, illetve a korábbiakkal összehasonlítva majdhogynem fél termést szüreteltek csupán – tudtuk meg Gulyás Lászlótól, a bácskossuthfalvi Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesülete termelőtanácsának a tagjától. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező szőlész-borász hozzátette, hogy az enyhe tél nem sok jóval kecsegtet a mezőgazdaságban tevékenykedőknek, így a gyümölcsészek és a szőlészek számára sem, hiszen nem tizedeli meg azokat a kártevőket, amelyek gondot okozhatnak a termés minőségében és hozamában. A szőlő fagytűrő képessége fajtafüggő, de a két hétig tartó –10-12 Celsius-fok körüli hőmérséklet nem tenne benne kárt, és kedvező lenne valamennyi fás szárú növénynek is.

– Nem lehet kiemelni, hogy mely típusú szőlőt sújtotta leginkább az aszály a falunkat körbevevő telepítéseket végiggondolva. Bizonyos mértékben mindegyik károsodott. Sajnos volt olyan tapasztalatunk is, hogy száradtak ki tőkék, itt elsősorban az egy-két éves telepítések mentek tönkre. A legfrissebben földbe kerültek meg sem fogták, és az alig gyökeret eresztettek jelentős százaléka egyszerűen kiszáradt. Emellett még az öreg tőkéknél is tapasztaltam olyat, hogy némelyik kiszáradt. Őszintén remélem, hogy az idén kedvezőbb körülményekkel számolhatunk, ellenkező esetben komoly problémával leszünk kénytelenek szembesülni – kezdte a beszélgetést Gulyás László, majd azzal folytatta, hogy az enyhe tél következtében a szőlészetekben több, igazából tavaszi munkálatot is már most el tudtak végezni a gazdák.

– Mint említettem, a 2022-es év szárazsága a tőkéket érzékelhetően megviselte, és most januárban ennek az az egyenes következménye, hogy fejletlenebbek és rövidebbek a vesszők. Metszésnél is igen körültekintőnek és óvatosnak kell lennünk, mert igen sok elszáradt és nem beért szőlővenyigét találhatunk. Ezek közül valóban nehéz kiválasztani az idén termő karokat. A rügyek ugyan élnek, de gyengébbek a szokásosnál, és nem egyszerű meghatározni a legalkalmasabb, a legjobb terméssel kecsegtető vesszőket. Akadnak olyan tőkék, ahol ez nem is lehetséges. Ebben az esetben rövid csapokat, úgynevezett kétrügyes csapokat kell hagyni a szőlőtőkéken – hallhattuk.

– Ami a metszést illeti, azt kell tudni, hogy ha az időjárási körülmények megfelelőek, akkor akár már az ősszel is megkezdhetik a gazdák megmetszeni a tőkéket, de ugyanez érvényes a gyümölcsfákra is. Ennek az alapfeltétele, hogy ne legyenek fagypont alatti hőmérsékletek. Január második felében, Vince napja környékétől ezt a metszést lehet folytatni. Azok számára, akik nagyobb területen, méretesebb, többholdnyi szőlősökben, gyümölcsösökben gazdálkodnak, hetekig el tud tartani ez a munkafázis. Ha továbbra sem lesz igazi telünk, lassan megindul a vegetáció. Ekkor lassan meg lehet kezdeni a trágyázást is, kisebb talajmozgatást – tudtuk meg Gulyás Lászlótól, aki arra az időre is visszaemlékezett, amikor keményebb hideggel járt a tél, és nemritkán a tőkéket meg kellett védeni, vagyis betakarni a mínusz fokok miatt. Korábban, amikor már nem kellett tartani a fagytól, tél vége felé kezdődött a „nyitás”, vagyis a földet le kellett kaparni a tőkékről. Hogy a szőlészek észszerűsítsék az idejüket, ez a munkálat adott korábban lehetőséget a szerves trágyázásra is.

– A szőlő kiemelten ellenálló nagyon sok betegséggel szemben, mégis vannak bizonyos kórokozók, amelyek gondot okozhattak. Ezért is szokás lemosó permetezést végezni rajta valamikor szüret után, illetve rügyezés előtt. Ennek hamarosan eljön az ideje. Ilyenkor kénalapú, valamint féregirtó, vagyis rovarirtó szereket szoktunk használni. A szőlőre elsősorban olyan gombabetegségek hozhatnak veszélyt, amelyek áttelelnek. Viszont ezekben a kórokozókban még a legkeményebb telek sem okozhatnak kárt rügyfakadás után, ha az időjárási körülmények adottak. Így a lisztharmat kis láthatatlan gombái, amelyek a rügyek tövében húzódnak meg, és a peronoszpóra gombái is áttelelhetnek a szőlőtőkén, a rügyeken, sőt a talajon megmaradt leveleken is jelen lehetnek – zárta a beszélgetést Gulyás László.

Nyitókép: Az enyhe tél következtében a gazdák már most megejthetik a metszést a szőlőkben (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)