Sokat nyerne Szerbia azzal, ha elfogadná a francia–német koszovói rendezési tervet, és azok az állítások is igazak, melyek szerint nagyon sokat veszítene, ha elutasítaná – közölte nemzetközi diplomáciai forrásokra hivatkozva a Demostat közvélemény-kutatási és elemző ügynökség. Mint a megjelent információk között napvilágot látott, a sajtó által kiszivárogtatott rendezési terv nem a végleges változata a leendő tervnek, megbeszélések döntik majd el, pontosan hogyan fog festeni a végleges verzió. Amennyiben Szerbia igent mond, teljesen világos európai uniós perspektívát kap cserébe, és a hírforrások szerint 2030-ig az Európai Unióban találhatja magát.
Egy sor további kedvező fejleményre számíthat az állam, ha tényleg rábólint a javaslatra: amerikai és európai beruházások és támogatások egész sora veszi kezdetét, támogatást kap Belgrád ahhoz, hogy megszabaduljon az energiapiacon az orosz monopólium helyzetétől. Az uniós integrációk területén a folyamat lényegében gyorsabb is lenne annál, amit a 2030-as csatlakozás ígérete sejteni enged, mert az európai terv szerint Szerbiát folyamatosan bekapcsolnák az európai rendszerekbe már a csatlakozás előtt, elsősorban ami az emberek, az áru, a szolgáltatások és tőke áramlását illeti nem kellene kivárni a taggá válást ahhoz, hogy ezeket a más európai uniós államok által élvezett jogokat maga is ki tudja használni. Számos további beruházásokat terveznek már a Szerbiában jelenlévő nyugati cégek, ilyen például a Fiat anyavállalatának számító Stellantis, de ezekről mindaddig nem döntenek, amíg a szerb állam vezetősége nem hozza meg a szükséges döntéseket a koszovói rendezési terv kapcsán – állítják a közvélemény-kutatási és elemző cég forrásai. Újabb beruházások is lennének a meglévők bővítése mellett, de ezek is a döntésre várnak.
Ha nemet mond Belgrád, az súlyos következményekkel jár az ország gazdasági és politikai helyzetére. Aleksandar Vučić államfő igazat mondott azon a sajtótájékoztatón, amelyen közölte, hogy lényegében európai szankciókkal találná szembe magát az ország. A Demostat információi alapján valódi szankciókat nem vezetne be ugyan az ország ellen az EU, de befagyasztaná az ország európai integrációját, nem tárgyalna tovább a csatlakozásról, elállna minden további beruházástól, a jelenleg Szerbiában üzletelő vállalatok pedig elhagynák az országot, ami munkanélküliséghez vezetne. Megszüntetnék a különféle donációk folyósítását, de az utazást is megnehezítené az Európai Unió, vízumkényszert vezetne be a szerbiai polgárokkal szemben. Mindez olyan mértékben mérne csapást a szerbiai gazdaságra, hogy az valódi szankciók erejével lenne összemérhető – állapították meg a közvélemény-kutató hírforrásai. De nemcsak az EU fordítana hátat az országnak, hanem más fontos nemzetközi tényezők is, például kérdésessé válna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött szerződés is, ami veszélybe sodorná az ország anyagi stabilitását. Mint ismeretes, a múlt év végén 2,4 milliárd eurós készenléti hitelkeret-egyezményben állapodott meg az IMF-fel a szerb államvezetőség.
A médiában megjelent rendezési terv kapcsán azt közölték a források, hogy nem a végleges, autentikus verziója a francia–német tervnek, melynek elfogadását az Egyesült Államok is támogatja. A végleges változatban, az elmondottak szerint benne lesz egy olyan kitétel is, melynek értelmében Belgrád és Pristina vállalja, hogy nem szab gátat a másiknak az európai integrációs közeledés terén, azt viszont nem tartalmazza majd a megállapodásjavaslat, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét, vagy el kell fogadnia csatlakozását az ENSZ-be. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy a Szerbia által meghatározott elfogadhatatlan kitételeket nem is tartalmazza a terv. A diplomáciai források szerint most Koszovón a sor, meg kell alapítania a szerb községek közösségét, ezért az USA folyamatosan nyomást gyakorol Pristinára annak érdekében, hogy ez megtörténjen.
Nyitókép: Benoit Tessier/Pool via AP
