2024. április 26., péntek

„Visszafogytunk” hatvan évet

A nemrégiben lezajlott népszámlálás eredménye nem meglepetés, a lakosságfogyás jelentős. A statisztikai hivatal előzetes adatai alapján 11 év alatt hét százalékkal kevesebb, azaz 6,7 millió ember él Szerbiában. Hatvan éve, 1961-ben ugyanennyi polgára volt az akkori Jugoszlávia tagköztársaságának. A magyar többségű községek népességfogyása két-háromszorosa az országosénak.

A lakosságfogyásnál nagyobb gond a polgárok korösszetételének alakulása. Az idősek aránya egyike a legmagasabbaknak Európában. Magyarán szólva, vészes gyorsasággal nő az idősek aránya. Ugyancsak aggasztó tényre világít rá az összeírás: a polgárok várható élettartama és szakképesítése terén is az utolsók között kullogunk Európában.

Az elmúlt években a kormány több, a népszaporulatot serkenteni hivatott intézkedést vezetett be, anyagilag támogatja a gyermeket váró fiatal párokat, de ettől még nem várható bébiboom. A natalitást számos tényező befolyásolja. Családbarát politika mellett is évtizedekre lesz szükség, hogy a demográfiai mutatók pozitív irányba mozduljanak el. A népességfogyás megállításához az életszínvonal, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás szintjének jelentős növelése is szükséges.

A népszámlálási biztosok voltaképpen csak 6,4 millió polgárt írtak össze. A statisztikai hivatalban azután e számhoz hozzáadtak még 200 000 főt a meglévő „adminisztratív forrásokból”. Ezzel együtt alakult ki a 6,69 milliós létszám. A lakosság felmérése különösen a fővárosban, Belgrádban haladt döcögősen, éppen ott, ahol a számlálóbiztosoknak a leghatékonyabbnak kellett volna lenniük. Egy-egy tömbházat számba venni, ahol több százan laknak, nem igényel sok utánjárást, legalábbis mindenki így gondolta.

A lakossági nyilvántartásból nem szerencsés kiegészíteni az adatokat, mivel ezzel a módszerrel a hibaszázalék megnő. A központi nyilvántartásból vett adatok sem a legmegbízhatóbbak, ki tudja, mikor frissítették őket. Gondoljunk csak bele, hogy a központi állami nyilvántartásban több mint 8 millió polgár adatait tárolják. A statisztikai hivatal az egészségügyi- és nyugdíjbiztosítási alapok nyilvántartását is segítségül hívta a hiányzó adatok begyűjtésekor. Ha valaki nem fizeti az egészségügyi és nyugdíjjárulékot, valószínűsíthető, hogy nem él életvitelszerűen Szerbiában.

A lakossági adatbázisból nem lehetséges hozzájutni az összeíráshoz szükséges minden adathoz, számos lényeges információ hiányzik, amiket az összeírók egyébként a terepen begyűjtöttek.

SZERBIA EMIGRÁCIÓS ORSZÁG

A 2011-es összeírás alkalmával 7,1 millió polgárt vettek számba Szerbiában, ami a mai állapotokhoz képest félmilliós népességfogyást jelent. Negatív a népszaporulat és kifejezett az elvándorlás, ebből a körülményből kiindulva nem szerencsés egy az egyben összehasonlítani az idei és a 11 évvel ezelőtti összeírás adatait. A két összeírás módszere között is jelentős az eltérés. Az előző népszámlálást két dél-szerbiai albán többségű község bojkottálta. Az országot elhagyó, ideiglenesen vagy tartósan külföldön élő és dolgozó polgárok számának a megállapítása bizonytalan módszerekkel történt.

(Fotó. Gergely Árpád)

(Fotó. Gergely Árpád)

Az összeírók megkérdezték az otthon tartózkodó családtagtól, hogy vajon a családból hányan vannak külföldön és hányan terveznek ott maradni. Ha az összeíró azt a választ kapta, hogy a külföldön tartózkodó családtag kevesebb, mint egy évig szándékozik külhonban maradni, akkor ezt a személyt is beszámították az összlakosságba. Ha az illető egy évnél hosszabb időre tervezte távollétét, már nem vették nyilvántartásba. E módszerrel több, mint százezer polgárt vettek számba, illetve hagytak ki az összeírásból.

Bár az ideiglenesen távol lévők nyilvántartásba vétele összhangban van az EU-ban alkalmazott módszerrel, az összeírás végeredményét nagyban befolyásolja az elmúlt időszak nagy népességmozgása. Szerbia kifejezetten emigrációs ország, amit a lakosság távollétének a megítélése alkalmával figyelembe kellett volna venni és a felmérést a helyi viszonyokhoz idomítani.

Az ország migrációs mérlege egyértelműen negatív, a szakemberek szerint a betelepülőkhöz viszonyítva évente tízezerrel többen hagyják el az országot. Ez a számadat alacsonyabb a becsült értéknél. Több tízezres évi kivándorlóról lehetett hallani a megélhetési elvándorlás kapcsán. A távozókat némileg pótolja a Boszniából és Montenegróból történő folyamatos bevándorlás. Az imigránsok között sokan vannak, akik csak azért jelentkeznek be szerbiai lakcímre, hogy kettős állampolgársághoz jussanak. Tehát egyáltalán nem biztos az életvitelszerű jelenlétük az országban, a népszámláláskor azonban számba vették őket is. Ennek ismeretében a negatív migrációs mérleg minden bizonnyal meghaladhatja az évi húszezer főt.

VAJDASÁG JOBBAN FOGY

A nagyvárosok, például Belgrád és Újvidék lakossága tovább gyarapodott az elmúlt 11 évben, a vidék azonban tovább fogy és leépül. Amint arról napilapunk már beszámolt, a statisztikai hivatal még nem tette közzé a népszámlálás részleteit. Az elérhető korábbi adatok alapján Szabadka lakosságcsökkenése közel 12 százalék, 141 554-ről 124 679 főre módosult az itt élők száma. Kishegyes lakossága kétezerrel csökkent, és jelenleg alig több mint tízezer fő, ami közel 16 százalékos apadást jelent.

Ada és Zenta állandó lakóinak a száma még nagyobb arányban esett. A fogyás meghaladja a 20 százalékot. Adán bő egy évtized alatt a kis híján 17 000 lakosból 13 500 maradt, a lakosság egy ötöde elveszett, a kivándorlás és a negatív népszaporulat megtette a hatását. Zenta községben 11 éve még 23 300 polgárt vettek nyilvántartásba, szemben az idei alig több mint 18 000-el, a lakosság közel negyede, pontosabban 22,3 százaléka külföldre távozott vagy elhalálozott, az újszülöttek száma pedig nem tudja pótolni a fogyást. Magyarkanizsa és Topolya községben is hasonló arányú a népességapadás mértéke, Óbecse községben valamivel kisebb, 17 százalék a lakosságfogyás. Mivel Temerin Újvidék vonzáskörzetében van, a csökkenés tíz százalék alatt van.

A száraz tényadatok nem mutatják ki, hogy lelassult a magyar lakosság megélhetési elvándorlása Szerbiából, és biztató, hogy egyre többen térnek haza szülőföldjükre.