2024. április 26., péntek

Nem lesz újabb szerb entitás

A koszovói kormányfő bábujának nevezik Belgrádban az új szerb tárcavezetőt

Továbbra is határozottan ellenzi a koszovói szerb községek közösségének megalakítását Albin Kurti kormányfő. Erről tegnap beszélt, úgy értékelve, hogy ez a terület egyfajta szerb állam lenne Koszovón belül, amit nem akar lehetővé tenni. Belgrád nem szeretné, ha Koszovó állam lenne, ezért minden erejével azon dolgozik, hogy egy szerb államot hozzon létre Koszovón belül, jelentette ki, majd hozzáfűzte, ez egy destruktív elképzelésnek számít, mely nem azért jött létre, hogy adjon valamit a koszovói szerbeknek, hanem azért, hogy elvegyen valamit a koszovói albánoktól, Koszovó államiságából, magyarázta álláspontját.

Szerinte Belgrád már elismerte volna Koszovó függetlenségét, ha valóban egy Koszovón belüli szerb közösségre törekedne, de nem ez a cél, hanem Koszovó működésének az ellehetetlenítése. A bosznia-hercegovinai N1 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, éppen a szarajevói keserű tapasztalatok miatt nem fogja Pristina engedni, hogy létrejöjjön Koszovóban a szerb önkormányzatiság, nem akarják ugyanis, hogy Belgrád egyszerűen átmásolja a boszniai Szerb Köztársaság modelljét Koszovóra, s ugyanaz történjen ott is, mint Boszniában.

A kapcsolatok rendezéséről szóló tárgyalások középpontjában szerinte a kölcsönös elismerésnek kell állnia, más módszerrel soha nem rendeződnek a viszonyok. Ha Belgrád ezt a feltételt elutasítja, egyértelművé válik, hogy nem is akarja a megoldást. Belgrád boszniai Szerb Köztársaságot akar Koszovón belül, csakhogy ezt Pristina nem fogja lehetővé tenni, fejtette ki Kurti, aki mégis azon reményének adott hangot, hogy tavasszal megszülethet a megállapodás Belgráddal.

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDULNAK

A koszovói kormányfő csütörtökön kinevezte Nenad Rašićot, a koszovói Progresszív Demokrata Párt elnökét kormánya új nemzeti közösségi és visszatelepülés-ügyi miniszterének, aki a Szerb Lista megüresedett tárcavezetői helyét tölti majd be, amely az észak-koszovói szerb politikusok koszovói intézményekből való távozásakor vált szabaddá. Az új miniszter biztos abban, hogy Kurti teljes bizalmát élvezni fogja mandátuma betöltése alatt, értékelte. A Szerb Lista már bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, mert a kormányfő a szerb parlamenti képviselők beleegyezése nélkül döntött a szerb közösségnek járó miniszteri helyről, ami szerintük az önkényuralom egyik kiváló bizonyítéka.

Hasonlóan vélekedett Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője is, aki szerint Kurti a kinevezéssel a szerbek jogait sértette meg. Szerinte az új miniszter Kurti bábuja, akárcsak Rada Trajković koszovói szerb politikus is, akikre egyáltalán nem szavazott a választásokon a koszovói szerb közösség.

FENNTARTHATÓ IDŐHÚZÁS

Koszovó elszakadása ellentétben állt a nemzetközi joggal, ma azonban Koszovó de facto mégsem tekinthető Szerbia részének – vélekedett dr. Várady Tibor akadémikus, nemzetközi jogszakértő. A szerb községek közösségével kapcsolatban a NIN hetilapnak úgy fogalmazott, az voltaképpen egy autonómiának számítana, csak nem akarják egyelőre kimondani, hogy egy államon belüli autonómiáról van szó. Mint mondta, nem szívesen lenne a politikusok helyében, amennyiben valóban ködös marad, Koszovó államnak számít-e vagy sem, elvették-e vagy, még mindig azon fáradozunk, hogy megőrizzük, nem teljesen világos, milyen érvekbe lehet kapaszkodni. Várady közölte, azt látjuk, a nehéz döntések meghozásának alternatívája a „fenntartható időhúzás”.

ELHIBÁZOTT JUTALMAZÁS

Miután az Európai Unió nagykövetei brüsszeli ülésükön előző nap jóváhagyták Pristina számára a vízummentesség bevezetését legkésőbb 2024 elejétől, Ivica Dačić szerb külügyi tárcavezető elhibázottnak nevezte a döntést, mert, szerinte Pristina az, amely egyoldalú döntéseivel folyamatosan ellehetetleníti a párbeszéd folytatását. Szerinte ilyen körülmények között meglepő, hogy az EU Koszovó megjutalmazása mellett döntött. Pristina lépései veszélyeztetik a regionális stabilitást és békét, ami nem nevezhető megfelelő teljesítménynek a vízumkényszer feloldásához, értékelte a szerb diplomácia vezetője. Az EU számára sem jó ez a lépés, mert arról tanúskodik, hogy nincs autoritása Pristinával szemben, s kettős mércét alkalmaz.

Nyitókép: Kurti szerint Belgrád belső ellenséget akar létrehozni Koszovóban (Fotó: N1/Screenshot)