2024. május 5., vasárnap

Előrelépésre várva

Kevesen hiszik, hogy Szerbia decemberben új klasztert nyithat meg

A belgrádi média bejelentésének értelmében kedden kétnapos belgrádi látogatásra érkezik Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos, aki korábban Szarajevóba utazott, és megismételte, hogy az Európai Bizottság indokoltnak tartja Bosznia-Hercegovina uniós tagjelöltségét. Az EB honlapja szerint Várhelyi csütörtökön érkezik Szerbiába.

Egyelőre nem jelentek meg találgatások azzal kapcsolatban, hogy Várhelyi milyen hírrel érkezik Szerbiába, ám kétségtelen, hogy az államvezetés a csatlakozási folyamat előlendítése és újabb tárgyalási fejezetcsoport (klaszter) megnyitása tekintetében reménykedik kedvező hírekben. Ugyanakkor, ha az elmúlt néhány hónap nyilatkozatait, állásfoglalásait és az uniós közhangulatot vesszük figyelembe, egyáltalán nem biztos, hogy a decemberi kormányközi konferencián új klasztert nyithat meg az ország. Szerbia a 3-as klaszter megnyitására áll készen, immár több mint egy éve. Az EU legutóbb tavaly decemberben nyitott meg klasztert Szerbiával.

Októberben Várhelyi Olivér az EB bővítési csomagját, azon belül az egyes országokról szóló éves jelentéseket indokolva leszögezte, hogy az EU számára a Nyugat-Balkán továbbra is prioritás. Stratégiai érdeke fűződik a térséghez, ennek országai számára pedig saját jólétük szempontjából is lényegbevágó, hogy mielőbb belépjenek az EU-ba – nyomatékosította. Szerbia vonatkozásában akkor elmondta, hogy az EU őszinte európai partnerként számít rá, amely az EU-val együttesen áll ki a biztonságért, a jólétért és a közös érdekekért. A jelenlegi geopolitikai kontextusban egyértelmű, hogy Szerbiának az EU külpolitikájához kell igazodnia, beleértve az Oroszországgal szembeni szankciókhoz való csatlakozást is – fogalmazott Várhelyi.

Az ezt megelőzően és ezt követően elhangzottak ugyancsak arra utalnak, hogy az EU számára felértékelődött a közös kül- és biztonságpolitikával való harmonizáció, ám ezen a területen Szerbia az idén rosszul teljesített, mindenekelőtt az Oroszországgal szembeni szankciók el nem rendelése miatt. Az European Western Balkans portál közelmúltbéli elemzése szerint a szankciós politikával való összehangolatlanság miatt számos uniós tagállam véli úgy, nem kell(ene) újabb klasztert megnyitni Szerbiával. Elemzők ugyancsak rámutattak arra, hogy az előrehaladás az uniós úton nem egyetlen tényezőtől függ. Egyetértenek, hogy Szerbia vonatkozásában a kül- és biztonságpolitikai harmonizáció mellett sokat nyom a latban a joguralom, valamint a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatok rendezése. „Szerbia tavaly decemberben a 3-as és a 4-es klaszter megnyitására egyaránt készen állt, ám csak utóbbit nyithatta meg. Ezzel az EU azt üzente, hogy folytassa az alkotmánymódosítás folyamatának elindításával megkezdett igazságügyi reformot, de azt is, hogy általánosságban véve elégedetlen az ország felzárkózásával” – fejtette ki Jelena Pejić Nikić, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ munkatársa. Egy-egy klaszter megnyitása politikai döntés, hiszen minden tagállam jóváhagyása szükséges, az Európai Parlamentben elhangzó álláspontok viszont arra utalnak, hogy sokan elégedetlenek Szerbiával, nemcsak a külpolitikai harmonizáció elodázása, hanem a joguralom tekintetében is – tette hozzá.

Módosulhat a 35-ös fejezet?

A Blic értesülése szerint az uniós csatlakozással összefüggésben Szerbia hamarosan a 35-ös tárgyalási fejezet (Koszovó) módosításával szembesülhet. Állítólag erre utal Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő a rendszámtáblákkal kapcsolatos megállapodás után tett kijelentése, miszerint a szerbiai és a koszovói főtárgyalók abban is megállapodtak, hogy a kapcsolataik rendezésére vonatkozó javaslatra összpontosítanak a jövőben. A Blic elemzésében nem megnevezett bennfentesek szerint a 35-ös fejezetbe hamarosan beépülhet az európai, azaz a német–francia, teljes körű normalizációs javaslat. Másrészről Dragiša Mijačić, az EU Nemzeti Konvent a 35-ös fejezetéért felelős munkacsoportjának koordinátora nem hiszi, hogy erre azonnal sor kerül, mindenekelőtt azért nem, mert az uniós tagállamok sem egységesek Koszovó államiságának vonatkozásában.

Nyitókép: Várhelyi Olivér (Fotó: Beta)