2024. április 26., péntek

Éljen a citera!

Borús Sándorra emlékezve ötödik alkalommal szerveztek népzenei találkozót Bajsán

A citerazene népszerűsítése jegyében szervezte meg a Testvériség Művelődési Egyesület az 5. Borús Sándor Népzenei Találkozóját, amelynek a Csalogány dalkör és citerazenekar volt a házigazdája.

Kókity Erika, a szervezet elnök asszonya elmondta, hogy Bajsa komoly népzenei hagyománnyal büszkélkedhet, hiszen az 50-es, 60-as évek elején több mint 100 bajsai nótafától 500 népdalt jegyeztek fel, először Király Ernő, majd a munkát átvette tőle Végel András és Borús Sándor.

– Falunk ezen gazdag népzenei hagyományából kiindulva alakította meg iskolánk néhai tanára, Borús Sándor Vajdaság első gyermek-citerazenekarát 1962-ben, vagyis 60 évvel ezelőtt. Népzenei találkozónkat ennek a jubileumnak a jegyében szerveztük meg azzal a nem titkolt céllal, hogy újra összefogjunk és megszólaltassunk minél több citerást. Népzenei hagyományaink éltetését közösségi élménnyé téve, népszerűsítve a citera értékét az ifjabb korosztályok előtt, és nem mellékesen mindezzel éltetve magyar kulturális örökségünket – kezdte a beszélgetést Kókity Erika, aki kiemelte azt a jubileumot is, hogy a bajsai művelődési egyesület az idén jegyzi megalakulásának 45. évfordulóját.

– Az 1977-ben alakult Testvériség Művelődési Egyesület fennállása óta sok minden történt a faluban, a tagság természetesen már kicserélődött, de ma is öt szekciónk fejt ki aktív tevékenységet. Először Imrics István vezette a művelődési egyesületet, akit Jakab László követett, és tőle vettem át jómagam a feladatot. Elődeim helytállásáért, úgy érzem, az egész falunk közössége hálával tartozik, az általuk megkezdett utat kötelességünk továbbvinni, és majdan átadni az utódoknak – hangsúlyozta a bajsai művelődési egyesület elnök asszonya.

A rendezvényen a házigazdák részéről bemutatkozott még a Pitypang énekcsoport, a háttér-dekorációt a Fürge Ujjak kézimunkacsoport munkái szolgáltatták. A találkozót megtisztelte jelenlétével a magyarországi Kelebiáról érkezett dalkör, a topolyai Kodály Zoltán MMK keretében működő Kaláris asszonykórus, a Pacséri Magyar Dalkör, a bácskossuthfalvi Ady Endre MK Rezeda asszonykórusa, a zentagunarasi Gyöngyvirág asszonykórus, jelen volt még a muzslyai Petőfi Sándor MME fiatalokból álló citerazenekara. A rendezvény egyik záróakkordja volt a közös muzsikálás öröme, amikor is egyszerre 20 citerás közreműködésével énekelték a találkozó résztvevői a Lányok, lányok, kisbajsai lányok kezdetű népdalt is.

Kókity Erika azon szívfájdalmának is hangot adott, hogy egy ilyen jellegű, a falu életében jelentős ünnepségnek színházi közeg híján nem tudtak igazán méltó helyszínt biztosítani, hiszen a helyi közösség díszterme korlátozott befogadóképességű, ezért minden érdeklődőt nem tudtak vendégül látni. A bajsaiak fellépőruhája a Csoóri Sándor Alap támogatásának köszönhetően készült el, a program létrejöttét a Magyar Nemzeti Tanács, Topolya község önkormányzata és Bajsa helyi közössége támogatta.