2022. december 5., hétfő

Séta a történelemben

Őseink nyomában az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal úgy vagyok, mint a palicsi állatkerttel: szeretek időről időre visszatérni, körbejárni, szemrevételezni, hogy miben és mennyit változott legutóbbi ottjártam óta. Ópusztaszerre sajnos ritkábban jutok el, mint Palicsra, de annál szívesebben lépek be az emlékpark kapuján, hiszen az odalátogatás felér egyfajta történelmi kalandtúrával.

Kisiskolásként jártam ott először, osztálykirándulás alkalmával, és magáról a parkról nincs is akkoriból emlékem, csak az emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körképről, amely első pillantásra lenyűgözött: a méreteivel, a honfoglalás elképzelt jeleneteinek ábrázolásával, és a zajokkal-zörejekkel, amelyek a körkép jeleneteit kísérik. Az első benyomás olyan meghatározó volt, hogy azóta is, ha az emlékparkban járok, nem kérdéses, hogy utamat a körképnek otthont adó, Rotunda nevű főépületben kezdjem.

A gangon paprikafüzérek lógnak (Sándor Zoltán felvétele)
A gangon paprikafüzérek lógnak (Sándor Zoltán felvétele)

Idén alakult csak ez másként, ugyanis a közelmúltban egy szervezett kiránduláson jártam Ópusztaszeren. A csoportvezető koncepciója más volt, ő a hely bemutatását és a csoport történelmi eligazítását az emlékpark fő szimbólumával, a millenniumi Árpád-emlékművel kezdte, amelyen a magányosan ülő, távolba tekintő Árpád vezért félkaréjban ölelik körbe a magyar nép nagy királyainak szobrai. A honfoglalás ezredik évfordulójára felavatott műalkotáson azt az eseményt örökítette meg a szobrász, amikor Árpád és a vezérek ezen a területen sátrat verve, 34 napon keresztül az ország szokástörvényeit rendezték. „Szerét ejtették az ország dolgának. A nép ezt a helyet Szer-nek nevezte el” – tudhatjuk meg II. Béla királyunk névtelen jegyzőjének, Anonymusnak a Gesta Hungarorumából. Okkal mondta tehát a csoportvezetőnk megérkezésünkkor kedvcsinálásul, hogy körsétánk lényegében a történelmen át vezet, hiszen már maga a helyszín is fontos népünk múltjában: az első országgyűlés színhelye.

A többször lerombolt és újraépített középkori bencés monostor alapjai (Sándor Zoltán felvétele)
A többször lerombolt és újraépített középkori bencés monostor alapjai (Sándor Zoltán felvétele)

Bár Szer település a későbbi századok folyamán többször megsemmisült tatárdúlás, török uralom, tűzvész következtében, mindig újraépült, és a 17. században lassú fejlődésnek indult, ekkor kapta a Pusztaszer nevet. E viharos történelmi események jellemezték a településen alapított, középkori bencés monostor történetét is, mely az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt, és bár többször lerombolták, felégették, a 16. század végéig mindig megújult. Egykori pompája azonban csak sejthető, hiszen a hetvenes években végbement ásatások során mindössze a hajdani épület alapjait sikerült feltárni. E monostornak, Szer településnek, valamint Magyarország történelmének fontosabb eseményeit dolgozza fel az a kisfilm, amelyet az emlékpark vetítőtermében lehet megtekinteni. A pazar animációs grafika, valamint a 3D-s technológia hatására az események sűrűjében érezhetjük magunkat. E filmnek, valamint a kiállítóteremben lévő méretarányos templommaketteknek köszönhetően az emlékpark központi részén található ásatások nyomait szemlélve, valamint a romkert gyógynövényházánál, a barátok hajdani fűszerkertjében egészen otthonosan járhatunk, s el tudjuk képzelni a romok helyén a hajdani épületet, a szerzetesek napi tevékenykedését. Lám, a kaprot és a sárgarépát ők is termesztették – nyugtázom a gondozott ágyások közt bóklászva, majd a romkert mellett emelt domb tetejéről, a honfoglaló vezérek szoborcsoportja mellől még alaposabban, szinte madártávlatból tekintem meg a hajdani monostor maradványait. Viszontagságos idők nyomait őrzi a helyszín, mely sajátos centruma a köré épített emlékparknak. Innen indulnak ki és ide térnek vissza a túraösvények, amelyek a történelmünk különböző időszakaiba és helyszíneire vezetik el a látogatók lépteit.

A Promenádon végigsétálva több mint egy évszázadot repülünk vissza az időben (Sándor Zoltán felvétele)
A Promenádon végigsétálva több mint egy évszázadot repülünk vissza az időben (Sándor Zoltán felvétele)

A közeli Rotundában Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe az immár sokadszori megtekintésre sem veszít varázsából. A különös alakú épület sötét körfolyosóján haladva mintha felsőbb szférákba jutna el az ember, s a kupolában a grandiózus panorámafestmény fogad. Állítólag apósának, Jókai Mórnak a javaslatára választotta ezt a témát hajdan a művész, s milyen jól tette, hisz még bő egy évszázad elteltével is lenyűgöző látvány. A Rotunda számos egyéb kiállítása közül mindenképpen érdemes még a Promenádon végigsétálni, amely a Monarchia fénykorának, a 19. század végének egy nagyvárosi és egy kisvárosi utcáját mutatja be üzletekkel, korhű ruhát viselő viaszfigurákkal. A promenád az akkori városok korzója volt, ahol a társadalmi élet ünnep- és hétköznapjai, a társasági, üzleti kapcsolatok, a szórakozás különböző formái egyaránt kifejezést nyertek. A néző gyönyörködhet a történelmi kort megidéző viseletekben, a hajdani iparosok és kézművesek boltjainak kirakatában, a beállított életképekben. A falakba épített, hatalmas tükrök segítségével szinte a részesévé válhat mindennek.

Az ember arra vár, hogy a kunyhó közepén álló bogrács mellett megjelenjen Matula bácsi az aznapi fogással (Sándor Zoltán felvétele)
Az ember arra vár, hogy a kunyhó közepén álló bogrács mellett megjelenjen Matula bácsi az aznapi fogással (Sándor Zoltán felvétele)

A Rotundától balra található vízügyi kiállítás az ember és a víz kapcsolatát mutatja be, a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, a hajóépítésnek és a halászatnak állít emléket. Legeredetibb helyszíne a halászkunyhó, melynek berendezése, hangulata számomra a Tüskevárt idézi, szinte várja az ember, hogy a kunyhó közepén álló bogrács mellett megjelenjen Matula bácsi az aznapi fogással. A halászkunyhó mögött sorakozó Csete-jurták az organikus építészet ékkövei. Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak, díszeiket a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették. Sajnos pillanatnyilag ezek az épületek csak kívülről tekinthetők meg, de az ajtóüvegen át azért megszemlélhető csodás belterük is.

A Csete-jurták az organikus építészet ékkövei (Sándor Zoltán felvétele)
A Csete-jurták az organikus építészet ékkövei (Sándor Zoltán felvétele)

A szabadtéri néprajzi gyűjtemény viszont kívül-belül látogatható. Akár ha déd- és nagyszüleink falujában járnánk, a skanzen udvaraiban, épületegyütteseiben évtizedekkel repül vissza és megállapodik az idő. Betekintést nyerünk a hajdani falvak és a tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthatunk régi kocsikat, mezőgazdasági gépeket, régi iskolát, postát, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt, kovácsműhelyt és szatócsboltot is, amelyben, legnagyobb örömömre, vásárolni is lehet. Érdemes a kézműves termékeikre, valamint a cukorkakínálatukra egy kis időt szentelni, hiszen a korabeli finomságok közt medvecukor, krumplicukor, bocskorszíj is kapható.

A skanzenben bóklászva takaros falusi házakban gyönyörködhetünk (Sándor Zoltán felvétele)
A skanzenben bóklászva takaros falusi házakban gyönyörködhetünk (Sándor Zoltán felvétele)

A skanzen melletti nomád park úgyszintén különleges időutazásra invitál, ugyanis Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal. Nyilván mindannyiunk fantáziáját izgatja a jurtáikkal, nyájaikkal vándorló, vitéz és rettenthetetlen ősmagyarok romantikus képe, amit Feszty Árpád és társai nagy kifejezőerővel örökítettek meg a körképen.

A nomád park jurtái Eurázsia sztyeppéinek világát idézik fel (Sándor Zoltán felvétele)
A nomád park jurtái Eurázsia sztyeppéinek világát idézik fel (Sándor Zoltán felvétele)

A jurtatáborban járva meggyőződhetünk róla, hogy mi mindebből a valóság, hogyan festhetett egy nomád honfoglaló tábor. A nemeztakarókkal, használati tárgyakkal berendezett jurták vallanak eleink életmódjáról, anyagi műveltségéről, hiedelemvilágáról és művészetéről is, némely sátor berendezése szemet gyönyörködtetően pazar, kellemes elidőzni a különös illatú, bőrökkel és nemezekkel díszített jurták félhomályában. A nomád parkban lovasbemutatót is szoktak tartani, de csoportunk ezúttal sajnos lemaradt e látványosságról. Sebaj, legalább maradt program a legközelebbi odalátogatásra is!

A nemeztakarókkal berendezett jurták eleink életmódjáról vallanak (Sándor Zoltán felvétele)
A nemeztakarókkal berendezett jurták eleink életmódjáról vallanak (Sándor Zoltán felvétele)

Akkor majd az emlékpark szobrait is alaposabban szemügyre veszem – döntöttem el a kijárat felé ballagva, hiszen a látogatási időnk lejárt. Úgy elröppent néhány óra, hogy észre se vettem, ami nem is csoda, hisz a történelmi séta az idő bugyrain át vezet. Aki századok távlatában csatangol, annak a jelen mindössze egy pillanattal ér fel.