2024. április 27., szombat

A Magyar Összefogás jelöltjei (9.)

Lajkó Szilvia: Az MNT munkája megalapozza a vajdasági magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának biztosítását, a közösség érvényesülésének és fejlődésének elősegítését

Lajkó Szilvia 1976-ban született Zentán. Az általános iskolát Moholon, a középiskolát Csókán végezte el. A mesterfokozatú okleveles Vidékfejlesztő Agrármérnök címet a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen szerezte meg kiváló eredménnyel. Tanulmányai során teljesítette a képzéshez tartozó Területfejlesztési specializáció követelményeit. Jelenleg a Prosperitati Alapítvány zentai területi irodájában dolgozik. Az adai Čika Jova Zmaj Iskoláskor Előtti Nevelési és Oktatási Intézmény Igazgatóbizottságának tagja, az adai I. helyi közösség tanácsának elnökhelyettese és a moholi Csobolyó Művelődési Egyesület elnökségi tagja.
Programok szervezőjeként jártas, és részese a helyi kulturális életnek, közösségi eseményeknek és jótékonysági megmozdulásoknak. Utóbbinak kezdeményezője is.

Szabadidejében szívesen olvas. Adán él. Férjezett, két gyermek édesanyja.

Miért tartja fontosnak a Magyar Nemzeti Tanács munkáját a kisebbségi közösségünk mindennapi életében, és miként tekint az eddig elért eredményekre?
– Vidékfejlesztőként vallom, hogy a vidékfejlesztési programok alapja a közösségépítés és közösségfejlesztés. Ez közös feladat. A közösség tagjai felvetik azokat a problémákat, amiken szeretnének változtatni, amiket megoldanának, az MNT pedig folyamatosan dolgozik az érdekeket elősegítő intézkedések végrehajtásán.
A Magyar Nemzeti Tanács rendelkezései az eddigiekben is támaszt biztosítottak a közösség fejlődésében és előrehaladásában a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a nyelv- és íráshasználat területén. Kézzelfogható eredményei születtek oly módon, hogy nem hagyta figyelmen kívül a közösséget és annak igényeit, elvárásait. Folyamatosak a közösségi érdekeket támogató intézkedések, amelyeknek a megvalósulása érinti az emberek mindennapjait, a kapcsolatokat és a közösségünk egészének kedvező irányú megváltozását. Az MNT munkája megalapozza a vajdasági magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának biztosítását, a közösség érvényesülésének és fejlődésének elősegítését, a kisebbségi létviszonyok megőrzését és javítását, valamint értékeinek feltárását és megőrzését.

Milyen céllal vállalata a felkérést?
– A közösség nagyon fontos számomra. A mindennapokban igyekszem segítséget nyújtani nemcsak a munkám által, hanem a közösségi életben vállalt feladataimon keresztül is. Szeretek az emberek között mozogni, ténykedni, része lenni programoknak, és megmozdulásokat kezdeményezni. Úgy gondolom, hogy a jó közösség fennmaradásának egyik alapvető szükséglete az együttműködési készség. Az is fontos, hogy a közös célokért össze tudjunk fogni.
A kialakult közösségekért folyamatosan tenni kell, hogy fennmaradjanak. A tudásommal és az eddig szerzett tapasztalataimmal járulnék hozzá a közösségépítő és fejlesztő tevékenységek realizálásához a magyarságunk önmegvalósítása érdekében. Megtisztelő számomra a felkérés.

Az adai kulturális élet és a helyi közösségi események fontos résztvevője. Miként szeretné kamatoztatni a programok szervezésében szerzett tapasztalatit az MNT munkájában?
– Születésünk óta intézmények, egyesületek határozzák meg életünket. Bölcsőde, óvoda, iskola, különböző egyesületek, szervezetek, munkahely. Minden kollektív megélés, közös élmény a csoportból csapattá, vagyis egy egységgé kovácsolja a tagságot. Ez nagyszerű érzés. Ilyenkor együttes energiával bármire készek vagyunk, alkotunk, létrehozunk. A közösen elért siker élménye fokozza az összetartozás érzetét, az eredmény pedig a kapcsolatok erősödése, és a közösségi összefogás.
Az eddigi tevékenységeimre alapozva azt mondhatom, hogy többen lenni nem mennyiségi, hanem minőségi különbség. Ezért fontos feladatnak tartom az együttműködés feltételeinek megteremtését.
Az MNT a kulturális vidékfejlesztés keretében foglalkozik a közösségi és kulturális színterek állapotával. Támogat és ösztönöz. Ennek érdekében a közösségi és kulturális élet szereplőivel haladást szolgáló együttműködésre van szükség.
A vajdasági magyar közösségeknek a legfőbb találkozási helye a művelődési vagy közösségi ház. Ez a közösségi tér leginkább egyesületek székházaként ismert. Ezért is fontos a művelődési egyesületeink megőrzése és fejlesztése, hiszen ez a közösség megtartásának feltétele.
Ada községben minden művelődési egyesületünk sorba került, és az MNT segítségével olyan infrastrukturális lehetőségek valósultak meg, amelyek biztosítják további működésüket. A székházak biztosítása, valamint a meglévő épületek állapotának javítása olyan hely, ahol a helyi kulturális élet megtartása érdekében folytathatják a küldetésüket. A legújabb székház a Csobolyó Művelődési Egyesületé, amelynek átadására a közelmúltban került sor. Az épületet egyre színesebb tartalommal töltik meg, és a közösség tagjai szívesen néznek be, hiszen tudják, hogy mindig történik valami, és találnak kedvükre való programot.
Ezek olyan eredmények, amiket meg kell őriznünk, és erre építve kell a közösséget továbbfejleszteni.
Egyesületeink eredményes munkát végeznek és öregbítik Ada község hírnevét. Helyi szinten pedig közösségmegtartó erővel bírnak. Ezt kell megvigyáznunk.

Édesanyaként hogyan tekint az oktatási rendszerre? Véleménye szerint milyen változások szükségesek a jövőben ahhoz, hogy fenntartható, illetve színvonalasabb legyen az anyanyelvi oktatás?
– A lányaim a zeneiskola mellett döntöttek középiskolai tanulmányaik folytatásában, így alkalmam volt betekintést nyerni a Szabadkai Zeneiskola és jelenleg az újvidéki Isidor Bajić zeneiskola életébe. Ez utóbbi iskolában nincs magyar nyelvű tagozat, szerb nyelven folyik az oktatás. Mindkét intézmény kiemelkedő minőségű oktatást nyújt a növendékeknek és pozitívan tudnék róluk beszélni, persze mindig lehet rajta fejleszteni, jobbá, eredményesebbé tenni. Az eddigiekben azt tapasztaltam, hogy az oktatók képesítése és folyamatos képzése által minőségi felkészítésben részesítik a tanulókat. A gyerekeknél ez a megmérettetéseken elért eredményeikben mutatkozik meg leginkább, hiszen kiemelkedő helyezéseket érnek el köztársasági és nemzetközi versenyeken.
Azokhoz csatlakozom, akik azt állítják, hogy az anyanyelvi oktatás kulcsfontosságú. Mindenki a saját anyanyelvén tud igazán kiteljesedni, főleg fiatal korában, így a legkönnyebb sikereket elérni. A gyermek anyanyelvén tudja legjobban megalapozni a tudását. Ugyanakkor az itthon maradáshoz és boldoguláshoz fontos az ország nyelvének ismerete is. Tapasztalatból is mondom, hiszen az előbb említettem, hogy az egyik lányom szerb nyelven végzi középiskolai tanulmányait. Az MNT szerb nyelvű felzárkóztatási programja segít abban, hogy hazai intézményeket válasszanak a gyerekek a továbbtanuláshoz, és a későbbiekben is megállják a helyüket ebben az országban.
A magyarság megmaradásának biztosítéka a magas színvonalú anyanyelvi oktatás, megfelelően képzett tanárokkal, magyar nyelvű tananyaggal és megfelelő iskolai felszereléssel. Úgy gondolom, hogy a pedagógusok kompetenciájának fejlesztéséhez szükség van azon intézmények megtartására és bővítésére, amelyek a megfelelő szintű képzéseket biztosítják a számukra. Fontos, hogy az időszerű képzések után foglalkozni tudjanak a gyerekekkel, fiatalokkal, ami a magyar nyelvű tagozatok számának megtartásával, illetve emelésével érhető el, ugyanakkor ezen tagozatok megfelelő minőségű tanfelszereléssel, tananyaggal való ellátása is nélkülözhetetlen.
Az iskolák őrzik ugyan konzervatív méltóságukat, de be is engedik a világban történő változásokat, mint például az információs technológiát, ami szerves részévé vált a hétköznapjainknak. Meg kell tanulni az okos eszközöket okosan a magunk javára fordítani. Az oktatás digitalizálása minőségi tartalmakkal, a pedagógusok megfelelő továbbképzésével és az intézmények digitális felszereltségének fejlesztésével fontos előrelépés, amit az MNT a terveiben szorgalmaz.

Mi szükséges ahhoz, hogy egy fiatal a tanulmányai végén ne külföldön, hanem hazatérve, itthon alkalmazza a megszerzett tudását?
– Az alapképzést a nagybecskereki Műszaki Főiskola Technológiai Karán végeztem el szerb nyelven, és élelmiszeripari mérnöki képesítést szereztem. A mesterképzést pedig a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zentai Konzultációs Központjában végeztem el. Ez utóbbit magyar nyelven hallgathattam, és levelező tagozatosként, munka mellett vállaltam be. Családom és munkaadóm támogatásával pedig sikerrel vettem az akadályokat.
Úgy vélem, hogy a közösség megtartó ereje, az identitáserősítő értékek megbecsülésében való nevelkedés nagyban hozzájárul a külföldi tanulmányok utáni hazatéréshez. Az itthoni közösség fejlődésének és előrehaladásának célja a helyi közösséghez való tartozás elősegítése. A közösségfejlesztés ösztönzi a fiatalságot a közösségi élet szervezésében és alakításában való szerepvállalásra is. A közösségi feladatok ellátásába való bekapcsolás megerősíti a fiatalokat abban, hogy fontosak a közösség számára.
Az említettek mellett sokat jelent az idegen országban szerzett oklevelek honosítási eljárásának támogatása az MNT részéről, valamint azok a fejlesztési programok is, amelyek megfelelő perspektívát nyújtanak a megélhetéshez és a szülőföldön való boldoguláshoz. A Prosperitati Alapítvány munkatársaként mindenekelőtt a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Programra gondolok, mivel olyan lehetőségek váltak elérhetővé, amelyek korábban nem voltak, és sokak számára ezek segítik a döntést az itthon maradás és hazatérés mellett. A környezetemben egyértelműen a mezőgazdasági pályázatok a legnépszerűbbek, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások is egyre nagyobb számban vettek részt a pályázatainkon. Nagy volt az érdeklődés a falusi házak vásárlása iránt, és a kezdő vállalkozások megindításához is jelentős számban igényeltek segítséget. A turizmushoz kapcsolódó pályázatokban is volt községbeli érdeklődő.
A terepen végzett munkánk során szerzett visszajelzések alapján azt mondhatom, hogy a programnak köszönhetően a sikeres pályázatok által megvalósult eredmények sokak számára tették kedvezőbbé a feltételeket az itthon maradáshoz.