A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus Egyház Szerbiában szervezett. Az összejövetelre egy lista készült az elhagyatott templomokról. Ezek szerint Bácskában (főleg a Duna mentén) összesen 14 omladozó templom van, Bánátban 7 olyan szakrális épületet emeltek ki, amely felújításért kiált, Szerémségben pedig hármat. Sorozatunk célja bemutatni ezeknek a templomoknak a sorsát, egy látleletet készíteni, hogy most milyen állapotban vannak és hogyan jutottak ide.
Dernye (Deronje) a bácsi községhez tartozik. Sokáig pusztaság volt ez a terület. 1764-ben Batthyány József érsek, Bács mezőváros rendezése alkalmával, a Mosztonga tulsó partjára az úgynevezett Kis-Bácsban lakott ortodoxi lakosokat telepítette át egy új helyre. Így lett Dernye érseki falu. A helybeli legenda szerint, amikor megkérdezték az érseket, miért adta a legjobb dernyei földeket a kilakoltatott szerbeknek, azt válaszolta, „hogy ne legyen velük gondom”. Ezt a legendát ft. dr. Marinko Stantić, bácsi esperes plébános mesélte, akinek a felügyelete alá tartozik a dernyei katolikus templom.
A dernyei katolikus templom 1814-ben épült (Fotó: Molnár Edvárd)
A településen 1804 óta van katolikus parókia, templomukat 1814-ben építették és Szent József tiszteletére szentelték fel. Az ortodox templom pedig 1867-ben épült. Az 1900. évi népszámláláskor Dernyén 2506 lélek élt 397 házban: 44 magyar, 805 német, 23 tót, 2 horvát, 1619 szerb és 139 cigány. Vallás szerint: 856 katolikus, 1619 pravoszláv és mások. A település lakosságának egyharmadát a második világháborúig németek alkották. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a településen 2847-en élnek, 2458 szerb, 307 roma,14 horvát, 13 magyar és 2 német, egyebek mellett.
Gyönyörködtető a templom festése (Fotó: Molnár Edvárd)
A település két dologról híres, az egyik, hogy a határában találták meg az archeológusok a vörös istennőnek nevezett hatezer éves szobrot, ami a legrégebbi régészeti lelet ezen a vidéken, a második pedig a messze földön híres tamburafesztiváljuk, amit 2008 és 2012 között szerveztek meg. Négy sikeres fesztiválév után a rendezvényt egyszerűen átvitték Újvidékre.
A falu központjában áll a Szent József-templom. Ft. dr. Marinko Stantić, bácsi esperes kísér el minket a templomba. A vakolat omladozik a tornyon, az egykori redőnyök megroggyantak. Itt is feltűnően kicsi az egyházi telek. A templom végéhez szinte hozzáér egy lakóház. Vaskerítéssel elkerített területre lépünk be, majd a kétszáz éves ajtó is nyikorogva kinyílik. Ami elsőre feltűnik, azok a rendkívül jó állapotban lévő vitrázsok, egyiken Szigeti Sándor nevét találjuk és az 1913-as évszámot, a másik kettőn Marinković aláírás olvasható és az 1926-os évszám. Hosszú évek óta ebben a templomban csak a templombúcsú napján, március 19-én, Szent József ünnepén tartanak szentmisét. A plébános azt mondja, idén, amikor első miséjét tartotta ebben a templomban, egyetlen család jelent meg a szentmisén.
A templomban rendkívül jó állapotban lévő vitrázsok találhatók (Fotó: Molnár Edvárd)
A dernyei templom is, akár a többi bácsi egyházi körzethez tartozó falu temploma, a Bácson szolgáló plébánoshoz tartozik. 2006 és 2021 között ft. Josip Štefković esperes-plébános Bácson szolgált és öt falusi plébániáról gondoskodott, köztük a dernyei Szent József-templomról is.
– 2007-ben lecseréltük a kitört és megrongálódott ablakokat. Ezeket is, mint más templomok esetében, magam készítettem, ahogyan az ajtót is. Ez nagyban segített, hogy megakadályozzuk a galambok bejárását a templomba. Itt minden szobor érintetlen. A kár, ami keletkezett a templomban, a kitört ablakok miatt volt, de ezt sikerült elhárítanunk – mondja a plébános, és hozzáteszi, igaz, hogy ezek a templomok üresek, de ha lebontatnák őket, akkor az szerinte felérne önmagunk feladásával. Ő azért próbálta menteni a menthetőt, mert meggyőződése, hogy ki kell várni azt az időt, amikor lesz majd pénz ezek felújítására. Természetesen egyetért azzal, hogy megfelelő tartalmak kerüljenek a templomokba, ha már nincsenek hívek, de ez csak a városi közösségekben működhet, egy falusi templom más célra való felhasználásának lehetőségei korlátozottak.
Amíg Stantić plébánossal a templom festésében gyönyörködünk, és az elmúlt évekről beszélgetünk, az atya váratlanul rákérdez, hogy Magyarország támogatásával hány templomot újítanak most éppen fel Vajdaságban. 44-et, válaszolom. „Minden templom előtt, amelyet felújítanak, szobrot kellene emelni Orbán Viktornak”, mondja, s hozzáteszi, az, amit a magyar miniszterelnök tesz, példa nélküli ezen a vidéken.
A vakolat omladozik (Fotó: Molnár Edvárd)
Szóba kerül az is, hogy ezekről az árva templomokról folyamatosan gondot kellene viselni, de a bácsi plébános úgy tartja, neki az emberekkel, a hívekkel kell foglalkoznia, nem pedig építési gondokkal küzdenie. Szerinte az élő közösségre kell a papoknak az energiájukat fordítani, és a pénzt is azon templomok állagmegőrzésére, ahol még vannak hívek. Nagy gondot jelentenek ezek a templomok a katolikus egyháznak, de mindezidáig még nem született semmilyen döntés arról, hogy mihez kezdjenek az elárvult templomokkal.
Amikor bejelentkeztem Stantić plébánoshoz, s elmondtam mivel foglalkozom, azonnal tudtunk időpontot egyeztetni, arra is ráállt, hogy elkísérjen bennünket a kijelölt templomokba, ám amikor beültünk az autóba, rögtön értésemre adta, hogy nem tartja jó ötletnek a témával való foglalkozást. Mint kifejtette, kár feltépkedni a sebeket. Ennek semmi értelme. Válaszomban elmondtam, sem bántó, sem vádló szándék nem vezérel, csupán látleletet szeretnék készíteni ezekről a templomokról. Nem tudtunk egyetérteni, neki meggyőződése, mondta, hogy a múltat nem kell felhánytorgatni, mert abból még jó nem sült ki.
A plébános azt mondta, ebbe a templomba soha nem törtek be. Valóban, minden szobor és templomi kellék a helyén van. Az orgona azonban hiányzik. A templom 12 regiszteres Angster-orgonája Palicsra került, ezt Czini Tibor óbecsei harangozótól tudtam meg. A rendkívül szép vitrázsokról meg az atya azt mondta, el kellene vinni innen őket oda, ahol biztonságban lesznek és megőrzik őket.
