2024. április 26., péntek
SZABADKAI VÁROSI MÚZEUM

A szabadkai Városháza

A Szabadkai Városi Múzeum Pillantás a múltba elnevezésű projektje keretében kéthetente más és más műtárgyat mutatunk be a múzeum különböző gyűjteményeiből. A tárgyakat a múzeum bejáratának jobb oldalán lévő, külön erre a célra kialakított kirakatban láthatják az érdeklődők.

Kezdeményezésünk lehetővé teszi, hogy Szabadka lakói megismerhessék a múzeumban őrzött kincseket, miközben intézményünk is bemutathatja gyűjteményeinek sokszínűségét olyan tárgyakon keresztül, melyek nincsenek kiállítva aktuális tárlatainkon. A kiállított tárgyak történelmi és kulturális hátteréről a mellettük lévő képernyőn juthatnak információhoz az érdeklődők. Jelenleg egy, a városházát ábrázoló régi, felnagyított fénykép tekinthető meg a kirakatban.

Szabadkának története folyamán három városházája volt. Az elsőt még a 18. század közepén, 1751-ben emelték. A másodikat 1828-ban adták át. A harmadikat, amely még ma is „díszíti" a várost, 1908–1910 között építették, a beltér elkészülésére viszont 1912-ig várni kellett.

Az építkezést 1908-ban kezdték, az előző három év pedig a beérkezett projektek elbírálásáról, valamint a nyertes projekt kivitelezésének megtervezéséről szólt. Az előkészületekben hatalmas szerepet vállalt Bíró Károly polgármester is.

A szabadkai Városháza Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek közös tervei alapján készült. Egyesek szerint neobarokk stílusban kellett volna kivitelezni, viszont Komor és Jakab kitartottak, az akkor igencsak korszerű stílus – a szecesszió magyar változata mellett.

Az épületnek négy bejárata van, belül négy udvarral rendelkezik. A földszintet tudatosan funkcionálisra tervezték – különböző üzlethelységeknek adott és ad otthont ma is. A Városháza legmagasabb – 76 méteres – tornya is igen impozáns, kilátójáról szinte madártávlatból tárul elénk a város látképe. Ami a belteret illeti, az első emelet reprezentatív részét, itt találjuk a tanácstermeket – Díszterem, a Sárga és a Zöld terem, valamikor a polgármester és az ispán hivatali helységei voltak, ma a közgyűlési ülések mellett, esküvőket illetve kisebb ünnepélyeket tartanak bennük. A termek legmeghatározóbb elemei Róth Miksa és Nagy Sándor vitrázskészítő mesterek alkotásai.

S

zabadka a Városháza építésének idején élte építkezési zenitjét. Akkoriban (19. század vége és 20. század eleje) vált korszerű közép-európai várossá, ezt jól példázza a központban elhelyezkedő monumentális városháza és e korszak egyéb épületei is.

(Sorozatszerkesztő Franciskovity Laura, az ismertető szerzője Kubicskovity Ákos.)