2024. április 26., péntek

Buborékok

Új tervvel csábítaná vissza a fiatalokat a Facebook, olvashattuk a minap annak apropóján, hogy a térségünkben még mindig óriási népszerűségnek örvendő közösségi oldal az ismerősöktől érkező bejegyzések mellett a jövőben állítólag az ismeretlenektől érkező, ugyanakkor kifejezetten érdekesnek tűnő tartalmakat is szeretné azonnal elérhetővé tenni a felhasználók számára, ilyen módon kísérelve meg felvenni a harcot más oldalakkal, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Facebook a felnövekvő generáció tagjai számára egyre inkább kezd unalmassá válni, ezért mind nagyobb számban hagyják ott az újabb alkalmazásokért.

Arra vonatkozóan, hogy ezen törekvések előremutatók-e, vagy sem, nehéz egyértelműen állást foglalni, hiszen egyrészt feltételezhetjük, hogy ezáltal talán némiképp feloldódhatnak a korábban oly sokat emlegetett véleménybuborékok határai, amelyek előirányozzák, hogy a felhasználók elsősorban azokat a híreket olvassák, amelyek megerősítik őket a saját véleményük helytállóságában, az azokkal ellentétben álló tartalommal rendelkezőket pedig kizárják az életükből; másrészt nem nagyon lehetnek kétségeink afelől, hogy az információk ilyen módon történő szétválogatása ezentúl sem okoz majd különösebb fejtörést a rendszer működtetőinek, az algoritmusok ugyanis nagy valószínűséggel ezentúl is elsősorban a nekünk eleve tetsző tartalmakat ajánlják majd fel számunkra, továbbra is valamiféle véleménybuborékba, vagy – ahogyan egyes szakemberek nevezik – véleménybörtönbe zárva ezáltal bennünket.

Mindez azonban az eddigiekben sem vetítette szükségszerűen előre a közösségi oldalakon folyó kommunikáció egyoldalúságát. Elég, ha abból indulunk ki, hogy az emberek túlnyomó többségének valóságbeli és online térbeli személyisége élesen kettéválik, ezáltal ugyanis lehetőség nyílik az illúzió megélésére, illetve annak a hamis világnak a megteremtésére, amelyben élni szeretne. Fontos momentum az ún. státuskiegyenlítődés is, vagyis az, hogy a különböző társadalmi csoportokból származó személyek az online térben való találkozásukkor, ha nem is teljesen, legalább közel azonos státusúnak látják egymást, illetve nem feledkezhetünk meg az egyén számára kínált anonimitás jelentette védelemről sem, különösen akkor, ha a valódi neve helyett valamilyen álnevet vagy felhasználónevet használ. A téma szakértői szerint ugyanis a felhasználónévvel egy virtuális én is létrejön, amely gyakran úgy viselkedik online, ahogyan a való világban a tulajdonosa nem tenné, hiszen ilyen módon sok esetben akár durva támadásokat is képes intézni azok ellen, akikkel nem ért egyet, sőt a folyamat olykor egészen a zaklatásig, a megalázásig és a kiközösítésig is elmehet. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a névtelenség, illetve annak látszata fontos tényező lehet az agresszió kialakulásában is, hiszen azokban a helyzetekben, amelyekben az emberek azt hiszik, hogy cselekedeteik nem tulajdoníthatók közvetlenül nekik, hajlamosak gátlástalanabbá válni a társas szabályok és korlátok áthágásában. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos kutatások alapján az internetnek akadnak olyan vonásai, amelyek bármennyire is nyugodt emberek vagyunk, akaratlanul is felszabadítanak bennünk bizonyos agresszív viselkedésformákat, amelyeket mindenképpen érdemes lenne kordában tartanunk.

Ha tehát abból indulunk ki, hogy felhasználókként az online térben alapvetően olyan egyénekkel vesszük körbe magunkat, illetve olyan közösségekhez csatlakozunk, akik hasonlóan gondolkoznak, mint mi magunk is, akkor kevésbé lehetünk derűlátók, hiszen ilyen módon akár a tervezett újítások talán még nagyobb mértékben hozzájárulnak majd a véleménybuborékok kialakulásához. Borúlátóknak sem feltétlenül kell azonban lennünk, feltéve, ha felismerjük annak fontosságát, hogy bármilyen tervekkel is próbálnak elcsábítani vagy éppen visszacsábítani bennünket, végül is mi magunk határozzuk meg, milyen szerepet szánunk az életünkben a közösségi oldalaknak, ahogyan azt is, hagyjuk-e, hogy akaratunk ellenére eluralkodjanak a gondolataink, a cselekedeteink meg úgy általában az egész életünk felett, vagy sem.