Az elmúlt tíz napban több mint 8600 támogatói aláírást gyűjtött össze a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ) annak a kezdeményezésnek az eredményeképpen, amellyel a vajdasági gazdák kilátástalan helyzetén kíván segíteni. A petícióban elsősorban az aszálykárok felmérését és megállapítását követelik, de egyebek mellett támogatást kérnek az újratermelési anyagok és az üzemanyag beszerzésére is. Kedvezményesebb feltételeket javasolnak az állami földek bérbeadására vonatkozóan, szorgalmazzák a vízlecsapolási illeték eltörlését és a mezőgazdasági kölcsönök törlesztőrészleteinek ideiglenes lefagyasztását is.
A támogatói kézjegyekkel ellátott követeléseiket a tartományi képviselet közbenjárásával eljuttatják az államvezetésig. A megoldást azonban már az új kormánytól várnák – válaszolta kérdésünkre Nagy Miklós, a szövetség elnöke. Arról érdeklődtünk ugyanis, hogy miért a tiltakozás ezen formáját választották.
– Az aláírások gyűjtése mellett elsősorban amiatt döntöttünk, mert jelenleg ügyviteli kormány vezeti az országot. Egy tiltakozás elindításakor azonnal tárgyalási pozíciót kell kialakítani, és azonnal tárgyalni kell. Jelenleg azonban érdemben nincs kivel egyeztetni: az ügyviteli kormánytól kapott ígéreteket fenntartásokkal kell kezelni, a személyváltások ugyanis felelősséghárításhoz vezethetnek. Komoly eredményeket tehát nem lehet elérni, míg meg nem alakul az új kormány – utalt az eredményes tárgyalások jelentőségére a szövetség elnöke. Hozzátette: úgy próbálták időzíteni a kezdeményezést, hogy az aláírásokkal megtámogatott követeléseik már az új kormány elé kerüljenek.
Az aszály pusztítása szemmel látható (Fotó: Ótos András)
Mint ahogyan arról már beszámoltunk, a szövetség augusztus 5-étől 15-éig egész Vajdaság területén gyűjtötte az aláírásokat a lakosok körében. A petícióban megfogalmazták azt a hat követelést, amelynek teljesítése segítene átvészelni a gazdáknak a idei viszontagságos évet.
A felhívásban rámutattak arra, hogy a tapasztalt csapadékhiány jelentős károkat okozott a mezőgazdasági termelésben egész Vajdaság területén. Az őszi kalászosokból bő fél termést tudtak betakarítani a gazdálkodók, az olajrepce esetében is hasonló volt a helyzet, a szója és a többi tavaszi kapásnövény esetében pedig néhol teljes terméskiesésről beszélhetünk. A gabonaföldeken tapasztalt aszály lehetetlen helyzetbe hozta az állattenyésztőket is, hiszen a szükséges takarmányt nehezen tudják előteremteni a jószágok részére – mutatott rá a károk mértékére a VASZ. A petícióban kiemelik, hogy ha a termelők nem kapnak segítséget, akkor kérdésesekké válnak az őszi beruházások és az állattenyésztés további sorsa. Ez pedig az elkövetkező években is rányomja bélyegét az ország gazdasági fejlődésére.
MAGYARKANIZSÁN HÁROM KÖLTSÉGVETÉSNYI AZ ASZÁLYKÁR
A figyelmeztető kezdeményezést a szövetség még azelőtt hozta nyilvánosságra, hogy a szerbiai gazdák az utcákra vonultak volna traktoraikkal. A termelők problémái valósak, így a kérelmeik egy része megegyezik a traktorokkal tiltakozó gazdák jegyzékén szereplő követelésekkel. A szövetség azonban elsősorban az aszálykárok felmérését és megállapítását szorgalmazza – mondta felkeresésünkre Nagy Miklós, a VASZ elnöke.
– Azt szeretnénk elérni, hogy az aszályt elemi csapássá nyilvánítsák, és ennek alapján a gazdák olyan támogatást kapjanak, amellyel meg tudják alapozni és szervezni az őszi munkálatokat, illetve biztosítani tudják azokat a befektetéseket, amelyekre jelenleg nincsenek eszközeik. Őszre ugyanis komoly igény várható a vetőmagra, az üzemanyagra és műtrágyára is, amelyeknek ára idénre legalább 50 százalékkal emelkedett. Nagy bajban vannak a termelők, és szükség van a támogatásukra. Elsősorban az önkormányzatok azok, amelyeknek el kell indítani a kárfelméréseket: ha a károk enyhítésének értéke meghaladja az évi költségvetésük 10 százalékát, akkor a kormányhoz kell fordulniuk. A lehetőségeket levél formájában megfogalmaztuk és elküldtük a vajdasági önkormányzatoknak. A magyarkanizsai önkormányzat már elvégezte a becsléseket, és a kártérítések kifizetéséhez szükséges összeg a költségvetésük csaknem háromszorosát képezné. A következő lépésként a szerb kormányhoz fordulnak, amely a termelőnkénti kárelemzést követően önkormányzati szinten felméri az igényeket.
Nagy Miklós felszólította a vajdasági önkormányzatokat, hogy mihamarabb kezdjék el a károk becslését annak érdekében, hogy a vajdasági gazdák az őszi vetésre való felkészülés előtt megkaphassák a kártérítéseket.
KONKRÉT KÖVETELÉSEK KERÜLNEK AZ ÁLLAMI ASZTALRA
Az aszálykárok mielőbbi megtérítése mellett a szövetség követelései között szerepel az is, hogy a kormány szeptember 30-ai kifizetési határidővel hektáronként 100 eurós támogatást nyújtson a gazdáknak az újratermelési anyagok beszerzésére. Az elvárások között szerepel továbbá, hogy a szerb kormány minden gazdaság számára gondoskodjon 100 liter ingyen dízelüzemanyagról.
A szövetség azt is elvárja az államvezetőségtől, hogy a regisztrált mezőgazdasági termelőket mentesítse a 2022. évre vonatkozó vízlecsapolási illeték kifizetése alól. A javaslatuk alapján az illetékeseknek az állami földek bérletének értékét 30 százalékkal kellene csökkentenie, vagy egy évvel el kellene halasztania a bérleti díjak befizetésének határidejét. Az utolsó, hatodik pontban arra mutatnak rá, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók banki kölcsöneinek törlesztését vagy más tartományi, köztársasági alapok által jóváhagyott kölcsönök visszafizetését függesszék fel a gazdák esetében 2023. december 31-éig – emlékeztetett az augusztus elején megfogalmazott követelésekre a szövetség elnöke.
A falugazdász-hálózat munkatársai az elmúlt tíz napban gyűjtötték az aláírásokat annak érdekében, hogy a rendszerezést követően a tartományi képviselet által eljuttassák a szerb kormányhoz. Bízunk abban, hogy a követeléseinkről már az új kormány dönt – utalt a hatáskörök céltudatos megválasztásának fontosságára Nagy Miklós.
