Szabadka köztéri szobrait, valamint szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka köztéri keresztjeit mutatjuk be. Ezek a szakrális emlékművek, amelyeket kőbe vésett szövegekkel láttak el, szintén sokat elárulnak városunk múltjáról, elődeink életéről. Legfőképpen pedig a többfelekezetű Szabadka hitéletének krónikásai eme objektumok. Így érdemes a köztéri keresztek történetével is megismerkedni.
Az Urunk mennybemenetele szerb ortodox templom bejárata előtt két közkereszt is áll. A bejárattól balra az Aradszky-kereszt, míg jobbra a Vojnics-kereszt található.
Az Urunk mennybemenetele templom közel háromszáz éves. A jelenlegi épületet 1723 és 1726 között építették fel, az akkori körülsáncolt város legmagasabb pontján. Az első felújítására 1766-ban került sor, amikor felállításra került az ikonosztáz, az épületet pedig deszkakerítéssel kerítették körül. Az ortodox hívek már 1788-ban egy keresztet akartak állítani a templombejárathoz, de a városi tanács akkor ezt még nem engedélyezte számukra. Keresztet közterületen csak 1790/91-es országgyűlés után állíthattak fel, ugyanis a szerbek ekkor kapták meg a teljes vallási és polgári egyenjogúságot. A templomon nagyobb átalakítási munkálatokat 1804-ben végeztek el, melynek köszönhetően megkapta neobarokk stílusjegyeit. 1820-ban az udvart körülvevő deszkakerítést téglakerítésre cserélték.
A templombejárat előtt jobb oldalt álló impozáns méretű keresztet a bajsai Vojnics Máté állíttatta fel 1832-ben. Azt, hogy a katolikus hitű szabadkai nemes, a szabadkai Szentháromság-szobor, a bajsai Nagyboldogasszony-templom és kálvária építtetője, valamint számos közkereszt állíttatója miért állíttatott keresztet egy görögkeleti templom elé, nem tudni, de valószínűleg a vallási toleranciát próbálta ily módon elősegíteni a városban. Újabb templomfelújításra, amellyel az épület elnyerte mai formáját, 1909 és 1910 között került sor, Mihajlo Milan Harminc, budapesti építész tervei alapján. A templomot ekkor kiszélesítették. Harangtornyát ledöntötték. Helyébe újat építettek, amelyet egy méterrel elmozdítottak. 1926-ban a Vojnics-keresztet is felújították. Ekkor a rajta lévő eredeti feliratot letörölték és a talapzat keleti oldalába új, szerb nyelvű, cirill betűs szöveget véstek fel. A Vojnics-kereszt azóta is ott áll, mint városunk legrégebbi közkeresztje.
A Vojnics-kereszt mellett álló, a templom bejáratától balra található Aradszky-kereszt 1978-ban került mai helyére. Ez korábban az egykori városi vesztőhely közelében, a korabeli Szegedi út déli szegélyén állt. A vesztőhelyet a XIX. század második felében felszámolták. A keresztet 1912-ben Aradszky Euthim (Jeftimije Aradski) állíttatta fel, aki több évig a város törvényszékének alelnöki tisztjét töltötte be. Az 1970-es években a kereszt mellett felépült az Aurometal vállalat. 1978-ban aztán azzal az indokkal, hogy a kereszt akadályozza a vállalatba való bejutást, azt eltávolították eredeti helyéről és az Urunk mennybemenetele-templom kertjében helyezték el. Azóta is ott áll a Vojnics-kereszt mellett.
