Ismét időszerű a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) átalakításának témája, amelyről tavaszra várható magánosításaként cikkezett a sajtó egy része. Ezúttal a Nova.rs írta meg, hogy az EPS immár elindította a tulajdonosi szerkezet átalakítását, részvénytársasággá alakul, az eljárás pedig, melyet az igazgatótanács és az operatív csoport vezet, várhatóan 2023 januárjára befejeződik.
(Fotó: Ótos András)
A Beta hírügynökség megkérdezte erről Željko Markovićot, a Deloitte Tanácsadóház energetikai szakértőjét, aki elmondta, az állami villanygazdasági vállalat részvénytársasággá alakulásának célja ebben a pillanatban nem a privatizáció, hanem az, hogy részvényei egy napon, ha erre szükség mutatkozik, a gazdálkodás megkönnyítése érdekében esetleg kikerülhessenek a tőzsdére. Az átalakítást még 2013–14-ben tervezték el, amikor Marković igazgató volt az EPS-ben. Lényege, hogy „az EPS zártkörűen működő részvénytársaságként létezzen, melynek egyetlen tulajdonosa az állam, részvényei pedig nem jelennek meg a börzén. Ha egyszer szükség lesz rá, az értékpapírok egy részét eladásra fel lehet kínálni a tőzsdén keresztül”.
Marković emlékeztetett: voltak találgatások a vállalat egy részének eladásáról akkor is, amikor hat-hét évvel ezelőtt ugyancsak részvénytársasággá alakították a Szerbiai Villanyhálózatot (EMS), amit azóta sem privatizáltak, hanem megvásárolta a montenegrói szolgáltató egy részét is. „Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy az energiabiztonság érdekében legjobb, ha az áramtermelő közvállalat állami tulajdonban marad” – szögezte le a szakértő. Kiemelte, szerinte az EPS anélkül is kihúzza magát ebből a válságos helyzetből, hogy részvényei egy részének eladására kényszerülne. Arra a kérdésre, hogy túl sok embert foglalkoztatnak-e a vállalatban, azt válaszolta, hogy elemezni kell a helyzetet, és utána fel kell kínálni az átképzést azoknak, akikről megállapítják, hogy munkaerő-fölöslegnek számítanak. Noha a Költségvetési Tanács többször is arra figyelmeztetett, hogy az EPS-ben magasabbak a fizetések, mint Közép- és Kelet-Európa hasonló cégeinél, Marković nem híve a bérbefagyasztásnak. A fizetéseknek, mondja, a munkaerő ára és az alkalmazott munkájának minősége szerint kell alakulniuk, azzal, hogy a fokozott erőbevetést jutalmazni kell, a mulasztást pedig bérlevonással büntetni.
