2024. április 26., péntek
SZABADKA KÖZKERESZTJEI (1.)

A Kuluncsich (Kujundžić)-kereszt

Szabadka köztéri szobrait, valamint szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka köztéri keresztjeit mutatjuk be. Ezek a szakrális emlékművek, amelyeket kőbe vésett szövegekkel láttak el, szintén sokat elárulnak városunk múltjáról, elődeink életéről. Legfőképpen pedig a többfelekezetű Szabadka hitéletének krónikásai e objektumok. Így érdemes a köztéri keresztek történetével is megismerkedni.
A Kuluncsich (Kujundžić)-kereszt városunk legrégebbi temploma előtt, a ferencesek temploma, vagy ahogy a szabadkaiak gyakran emlegetik, a barátok temploma előtt áll. A kereszt 1861-ben került felállításra, de ezen a helyen már korábban is állt nem is egy kereszt.
A ferences barátok vidékünkre először Dalmáciából érkeztek a törökök kiűzése után. Szabadkán a barátok a török hódoltságot követő évtizedekben a szabadkai vár egyik termében tartották istentiszteleteiket. Az akkori körülmények nem tették lehetővé, hogy a szerzetesek egy templomot építsenek maguknak, így az egyházi és világi vezetőknél azt próbálták elérni, hogy megszüntessék a vár katonai szerepét és teljes egészében birtokukba vehessék azt. A felsőbb egyházi és katonai hatóságok jóváhagyásával végül a szerzetesek valóban birtokukba vehették a katonai létesítményt, amelyet 1729 és 1736 között templommá alakítottak át. Az így létesült templomot Szent Mihály tiszteletére felszentelték fel.
A templom elé az első ismert közkeresztet Tóth Ludasy Mihály emeltette az 1840-es évek elején. Ez egy kőalapzatos fakereszt volt, amely csak néhány évig állt a templom előtt, ugyanis a keresztállító 1844-ben valószínűleg valamilyen nézeteltérések miatt, átvitte azt Rókus külvárosba és ott állíttatta fel. A megüresedett kereszthelyre Tumbász Antal állított fel egy kőkeresztet, feltehetőleg még 1844-ben. E kereszt alig 17 évig állt a helyén, amely 1861-ben ma már tisztázatlan körülmények között eltávolításra került. Még ugyanabban az évben a felszabadult kereszthelyre a Kuluncsich (Kujundžić) család állíttatott fel egy kőkeresztet. A ferences templomot 1907–1909 folyamán Aigner Sándor budapesti építész tervei szerint átépítették. Ekkor építették fel a templom második tornyát és nyerte el az épület mai formáját. A keresztet az átalakítási munkálatok nem érintették, az megmaradt az eredeti helyén. 1930-ban a Kuluncsich család lebontatta az eredeti keresztet és a Palatinus-féle műhelyben készíttetett egy újat fehér márványból, amelynek díszesen kialakított talapzatának déli oldalán horvát nyelvű felirat olvasható. A két világháború között állított közkeresztek zöme egyébként Palatinus János kőfaragó műhelyében készült. A kőkereszt azóta is ott áll a templom előtt.