2024. április 26., péntek

A legkisebbeknél is kisebb vizek

Sivatagosodás a Kárpát-medencében – Megijedni ráérünk, de vegyük már észre!

Nem a logikával különböztünk össze, amikor a legkisebbnél is kisebbet mondunk. Vízügyekben van ilyen, ezért tisztázzuk a legkisebb víz fogalmát! Tehát a hivatalos mérések, a hivatalos adatgyűjtés kezdete óta jégmentes vízen mért legalacsonyabb érték a legkisebb víz. Azért kívánkozik ide, hogy jégmentesen, mert a jégdugók alatt jelentkező legkisebb, valamint a felettük mért legnagyobb értékeket mérik ugyan, de külön jegyzik őket, és a vízjáték – a legkisebb és a legnagyobb víz különbsége – meghatározásakor nem veszik őket figyelembe. Most persze jég nincs, egyhamar nem is lesz. De vízből is kevés van, és úgy fest, egyre kevesebb lesz. Pedig amennyi van, az nem elég.

Pillanatnyilag, és ez már bő hónapja van így, a Tiszán több helyen is a mindenkori legalacsonyabb szinten van a folyó. Például Szolnoknál és a kiskörei tározó alvizén, meg a mellékfolyók egyikén-másikán van így: a Sajón, a Hármas-Körösön, a Zagyván, a Szamoson... Nem árt tudni, hogy ezeken a helyeken már nem jut kifejezésre a törökbecsei gát visszaduzzasztása. Márpedig anélkül hazai tájakon, sőt Szegednél, de még Csongrádnál is sokkal alacsonyabb lenne a vízszint. Kétségbeejtően alacsony.

A törökbecsei gáton felvíz és alvíz között csónakhossznyi a szintkülönbség (Buzás Mihály felvétele)

A törökbecsei gáton felvíz és alvíz között csónakhossznyi a szintkülönbség (Buzás Mihály felvétele)

A vízhiány a mellékfolyókon is kifejezésre jut. A Tisza két legnagyobb mellékfolyójának is rossz a „vérképe”, a Maros szintje csak arasznyival van a legkisebb víz szintje felett, a Hármas-Körös pedig a békésszentandrási duzzasztó alatt ért el minimumot.

Itt kell szóvá tenni, hogy a Tisza vízállásának alakulása a szomszédban dől el, hiszen hazai tájakon már nincsenek jelentős mellékfolyók. A Béga ugyanis a torkolat közelében ömlik a Tiszába, ezért – szó szerint is – nem sok vizet zavar. A Tisza többi hazai mellékfolyójának pedig a törökbecsei gát megépülése óta gyökeresen megváltozott a jellege. A Csík-tavat a Tiszából töltik fel, az Aranka már nem a Tiszába ömlik, hanem onnan folyik ki, a Jegricska pedig már nem javíthat az összképen. Alakul mindez így, annak ellenére, hogy Vajdaság területének 80 százaléka a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. Csakhogy a síkvidéken hullott csapadék csak nagysokára éri el a folyó medrét, javarészt felszívja a talaj, vagy elpárolog. Szinte alig adunk valamicskét a közösbe, ezért csak arra a vízre számíthatunk, amely a szomszédból érkezik. És amennyi onnan jön, annyi lesz.

A Duna vízszintje szintén alacsony, Újvidéknél nagyjából 70 centivel van a legkisebb víz felett, Bezdánnál egy hete negatív értékeket mérnek, a vízhozam pedig alig több ezer köbméternél. A miheztartás végett: az eddigi legnagyobb meghaladta a nyolcezret. Az előrejelzések szerint a Közép-Dunán az elkövetkező napokban kialakulhat egy szégyellős árhullám, de ehhez ne fűzzünk vérmes reményeket, a bezdáni mércén egy hét alatt legfeljebb fél métert emelkedik majd a vízszint.

A Felső-Dunán kisvizek uralkodnak, a hajózás csökkentett merülési mélységgel zajlik, az uszályok alulterhelve közlekednek. A hajózási társaságok pedig azon törik a fejüket, hogyan vegyék rá a Duna menti országokat, hogy javítsák fel a vízi utakat. Az ilyen beavatkozásoknak a költségei ugyanis az érintett országokat terhelik, az ő életterük kárára történik, de nem nekik van hasznuk a hajózásból. Ez azonban egy másik történet, a jelenlegi helyzet csupán előrevetíti, hogy ez be fog következni.

Kiszárad az újvidéki vízmérce? (Buzás Mihály felvétele)

Kiszárad az újvidéki vízmérce? (Buzás Mihály felvétele)

A világvége meg a mindmeghalunk zamatú rémtörténeteken túlmenően tudomásul kell vennünk, hogy a Kárpát-medence éghajlata változik, vízügyei úgyszintén. Ez abban nyilvánul meg, hogy gyakoribbak lesznek az ugrásszerű, rövid lélegzetvételű heves áradások, míg az aszályok kifejezettebbek és hosszantartóbbak lesznek. Szakmai körökben köztudomású, hogy így alakulnak majd a dolgok, ezért a jelenlegi állapotok sem váratlanok. Éppen ezért egyre hangosabbak azok, akik a nagy folyók holtágainak kotrását, és tavaszi nagyvizek alkalmával történő feltöltését szorgalmazzák. Ebből ugyanis a helyieknek lenne haszna. És ezt abból a pénzből lehetne elvégezni, amelyből bizonyos körök mások hajóinak építenének utat. A közeljövőben tehát izgalmas kötélhúzásnak lehetnénk szemtanúi. Legalábbis akkor, ha az illetékesek megosztanák velünk a... részleteket.