2024. március 28., csütörtök

Orom, a fesztiválfalu

Lecsó után egy korsó sör, majd buli a szélmalom tövében

Kis falu is tud nagyot alkotni, erre ékes példa Orom, ahol az utóbbi időben nemcsak, hogy megszaporodtak a fesztiválok, hanem azok listája és népszerűsége is megnőtt. A szervezők remélik, hogy ez csak fokozódik! Minden korosztályhoz, minden ízléshez alkalmazkodva a nyári programkínálat valóban bőséges. Most vasárnap kezdik a sort a már jól bejáródott Lecsófesztivállal, azt követi az újdonság, az I. Oromi Sörfesztivál augusztus 5-én, majd 6-án tartják az Oromiak Ötödik Nagy Világtalálkozóját, és augusztus 11–13 között pedig a Malomfesztivál megmozgatja nemcsak a helyieket, hanem még a külföldieket is Oromra csalogatja.

A háttér információk egy részét kilesve nemcsak az derül ki, hogy nem is olyan egyszerű egy-egy fesztivál megszervezése – hisz számtalan apróságra kell odafigyelni, a legkisebb részleteket is számba venni, mert azok elmulasztása jó esetben megmosolyogtató helyzeteket idézhet elő –, hanem az is, hogy hónapokkal előtte már szervezkedni kell. A Lecsófesztiválon például ott van minden évben maga a Lecsókirály is, aki Magyarországról utazik Oromra. Vér János, a tápióbicskei Népi Sütő-Főző mesteri cím tulajdonosa a helyszínen mutatja be, hogy tárcsán hogy is készül az igazi lecsó, na meg, hogy mi a különbség a gyuvecs és a már említett lecsó között, ha valaki nem tudná.

Kezdetben talán az oromiak se tudták, meg azt se, hogy ki a Lecsókirály, de menet közben jól az eszükbe vésték, amikor kiderült, hogy nem csak egy hobbifőzőről van szó, aki azonban csak szerényen jót mosolygott a dolgon. Ugyanígy alázattal mosolygott a Kossuth-díjas író is. Az első világtalálkozó alkalmával, nem számítva a negyven fokos hőségre, a színpadon az államtitkártól kölcsönzött pálmafás napernyő alatt se restellt az oromiaknak mesélni. És nyilván kevesen is tudták előtte, de megtudta most már azt is mindenki, hogy Tolnai Ottó igenis rendelkezik oromi kötődéssel, erre egyik könyvében rá is lelhetünk. Így az Oromiak Nagy Világtalálkozója tényleg összegyűjti augusztusban a híres oromiakat is. És ha már hírességek, nem kell messzire menni, csak a malom árnyékába, ahol minden évben szórakozni vágyó, értelmiségi fiatalokat is megmozgató fesztivál zajlik. Nem ritka, hogy a világ másik szegletéből érkeznek résztvevők, előadók. Tavaly épp annak okán is az internet sztárjai lettek, hogy a forgószél kapta szárnyára az egyik fesztiválozót, aki sikerrel megrepülte a távot. És ezek csak kiragadott, érdekes pillanatok, amikre évek múltán is emlékeznek majd, viszont a háttérben valós tartalom van, és mindegyiknek ugyanaz a célja: a szórakoztatás címszó alatt összetartja és élteti a kis magyar közösséget, ami nagy betűkkel iratkozik fel a halványuló térképre.

Mindegyik sikeres fesztivál mögött egyesületek állnak, amelyek tagjai a szervezőmunka oroszlánrészét végzik, az oromi helyi közösség pedig csendesen, a háttérből támogatja őket minden módon.

A Varázsfalatok Egyesület, Dobó Mária vezetésével, már a tizedik Lecsófesztivált szervezi.

– Hogyan indultunk? Baráti társaságból, akik szeretnek főzni, a „házi kosztot” értékelik és mindemellett társaságkedvelők. A régi paraszti ételeket már sok család nem főzi. Így, egyesületünk alapítása után elindítottuk a Lecsófesztivált, pontosan egy olcsó, de laktató nyári étellel. Hagyma, paradicsom, paprika, az az alap. A hús, a csülök, a kolbász, a húsos szalonna vagy a tojás már sokkal gazdagabbá teszi. Így minden elkészült étel egyedi. Mindenki az alap hozzávalókat kapja a nevezési díjból, a többi hozzávalót a csapat biztosítja.  Emellett tűzifát, asztalt és padokat adunk a nevezőknek.

A rendezvényünk az oromi Szélmalomnál lévő közösségi téren zajlik, immáron 10. alkalommal. Nem hagyományos főzőversenynek, inkább családi napnak nevezném. Retrózene mellett családok, baráti társaságok főznek, beszélgetnek. Esetünkben nem a csapatok száma a nagy, hanem a csapatok létszáma. Több alkalommal is rendezvényünk vendégei voltak 35–40 fős csapatok. Egyaránt jelen van a fiatalabb, huszonéves és az idősebb generáció is. Minden évben vendégeink az Együtt Veled – Értük fogyatékkal élők csapata is, kik számunkra nagyon kedvesek. A helyszín az akácos erdő hűvöse. Az elkészült ételeket a szakácsokból álló zsűri bírálja el. Nagyon kedvesek, tanácsot adnak és motiválnak.  Természetesen helyezéseket is osztanak, meg persze különdíjakat is. Tőlünk senki sem megy el üres kézzel. Rendezvényünket pályázatokból valósítjuk meg. Magyarkanizsa önkormányzata és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatása az a forrás, melyből az idén is megvalósul a rendezvényünk. Emellett külön köszönjük Orom Helyi Közösség támogatását, hogy a malom épületét és a hozzá tartozó objektumokat díjmentesen használhatjuk.

Az oromi helyi közösség és az Orom Fejlődéséért Polgárok Egyesülete az Oromiak Nagy Világtalálkozójának szervezője, ez évtől pedig bővült is a repertoár – mesélte el a helyi közösség tanácsának új elnöke, Erdélyi Olivér:

– Mivel még teljesen friss az új tanácselnöki pozíció számomra a helyi közösségünkben, ezért kihívásként tekintek kis közösségünk legnagyobb rendezvényének megszervezésére, az Oromiak Nagy Világtalálkozójára, amely idén már 5. alkalommal népesíti be az iskola környékét. Emellett az idei évtől bővítettük a rendezvényünket, nyitva a fesztiválhangulat felé, ugyanis megszervezzük az I. Oromi Sörfesztivált is. A két rendezvényünk egymást követő két napon lesz, ahol minden generáció megtalálja magának a megfelelő szórakozást kínáló lehetőségek egyikét. Az eddigiektől eltekintve az elszármazottak mellett olyan látogatókat is várunk, akik mindenféle kötődés nélkül látogatnak el hozzánk, hogy egy jó programokkal dúsított Sörfesztiválra vagy a még színesebb lehetőségeket kínáló Oromiak Nagy Világtalálkozójára eljöjjenek családi programok keretén belül élvezni a falunk szépségeit és lehetőségeit. Itt is, mint minden területen, fontos az, hogy újításokat vezessünk be, ezért is született meg az Oromi Sörfesztivál ötlete, hogy ezáltal színesíteni tudjuk a kínálkozó lehetőségek tárházát. Természetesen az, hogy ezt meg tudjuk valósítani, rengeteg munkával jár, számos egyeztetés a fellépőkkel, a jelen levő kézműves árusokkal, ahogy az ételért és italért felelős vendéglátó létesítménnyel is. A szervezésben sok önkéntes is szerepet vállal, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az eseményt a megfelelő színvonalon le tudjuk bonyolítani. Maga az esemény közösségépítő jelleggel bír, amely a ma már távol élő, ám gyökereit soha nem feledő személyeknek is egy olyat lehetőséget nyújt, amihez szívesen kötik a hazautazásukat, hogy sok helybeli ismerőssel, baráttal, rokonnal töltsék ezt a kevés időt, amíg idehaza tartózkodnak. Afelől nem lehet kétség, hogy a rendezvényünkkel elértük a célunkat, ugyanis évente történnek olyan meglepő „megismerkedések”, amelyek valószínűleg soha nem történtek volna, ha nincs maga az esemény. Ahhoz, hogy mindezt meg tudjuk valósítani, szükséges, hogy Magyarkanizsa Önkormányzata, valamint számos helyi és környékbeli vállalkozó szponzorálja a rendezvényt, ahogyan az eddigi évek során is történt. Bízunk benne, hogy évtizedek múltán már arról beszélünk, hogy milyen jó is volt, hogy elkezdtük ezt a rendhagyó eseményt megszervezni, viszont azt is örömmel látnánk, hogy évről évre még többen osztozzunk a szebbnél szebb pillanatokban, amelyet az Oromiak Nagy Világtalálkozója kínál, és persze az Oromi Sörfesztivál is egy olyan eseménnyé lépjen elő, amelyet az emberek már várnak. Mindez a falunk fejlődését segíti elő, azt, hogy Orom, mint település, ne legyen ismeretlen senki számára Vajdaságban.

A 3+2 és az Ex Yu Bend augusztus 5-i fellépése és a világtalálkozó családi programjai után után más vizekre eveznek az oromiak, a medence mellé, a szélmalomhoz, a Malomfesztiválra, melynek szervezője a Wemsical Serbia. Elnöke, Horváth Tamás mesélt az augusztus 11–13. között zajló buliról.

– Egy baráti zenélős összejövetel után vetődött fel az ötlet. A hely hangulata annyira megragadott mindenkit, hogy azt éreztük, ezt mások is szeretnék, a hely fesztivált kíván. S egy jó fesztivált. Nem olyat, amilyen már van, s nem olyat, ami húzóneveket hív meg színpadjaira, hanem egy olyan fesztivált, ahol mi, a szervezők jól éreznénk magunkat. Mindenki egy kicsit hozzátett magából, zenei ízlések találkoztak, és belevágtunk. Amit nem szeretnénk, az az, hogy óriásfesztivállá nője ki magát a Malomfesztivál, mert most még megvan az a családias atmoszféra, amiben jó lenni. A nagy fesztiváloknak nincs lelke, tömegek mozognak jobbra-balra, mindenki rohan valahova, s csak néznek, nem látnak a fesztiválozók. Mi hagyunk a szemnek és a léleknek teret arra, hogy lélegezzen. Idén nyolcadik alkalommal költözünk ki a malom mellé, s remélem, még sok ilyen év lesz. Mindig lehet fejlődni, fejleszteni, így vannak terveink, infrastrukturális és programbeli is, de ez még a jövő titka.

Aki egyszer kijön, visszajáróvá válik. Több kedvenc pillanatunk is van az elmúlt évekből, egyike a repülőgépből szétszórt fotókiállítás volt, amikor is a fotóstábor képeit a levegőből szállítottuk a bámészkodók elé, így egy mozgókiállítás szem- és fültanúi lehettek. Egy másik ilyen, amikor az erdélyi Szempöl zenekar koncertje közepén elment az áram, így tíz percig akusztikus koncertbe csaptak át, a közönség pedig velük együtt üvöltötte a dalokat. S azt sem fogjuk elfelejteni, amikor egy mini-forgószél felkapta a chillsátrat, s megemelte.

Fontos számunkra, hogy a rendezvény évről évre egyre környezetbarátabbá váljon, s talán egyszer elérjük, hogy egyáltalán ne termeljünk szemetet. Ezért pár éve megépült a Malom konyha, ami teljesen műanyagmentes, a fesztiválozók hazai termelőktől szerzett alapanyagból készült ételeket fogyaszthatnak, s a vegánok sem maradnak éhen, hisz nagy hangsúlyt fektetünk a vegán étrendre. A fesztivál építése és szépítése során is újrahasznosított anyagokból dolgozunk, amit lehet fából készítünk, s a terület díszítéséhez is olyan anyagokat használunk, melyek nem műanyagból készültek, legnagyobb részük újrahasznosított alapanyag, emellett a tusolókban is házi készítésű öko samponok és szappanok vannak kihelyezve, s a fesztivál dizájnját is használt pólókra nyomtatjuk. A környezettudatosságra szeretnénk buzdítani a fesztiválozókat is, így arra kérünk mindenkit, hozza magával saját étkészletét, bögréjét, de ha ezt elfelejtené, a helyszínen saját, újrahasznosítható fesztiválpoharat tud majd vásárolni.

A fesztivált immár hagyományosan megelőzik az alkotótáborok, idén négy művészeti tábort szerveztünk: Test-Tér-Képek – Irodalmi tábor, táborvezető: Oláh Tamás, költő, teatrológus, dramaturg, Cialino Witchskitchen – cianotípia tabor, táborvezetők: Szentpéteri Dóri és Kondricz Ákos, Folkfusion – Zenei tábor, táborvezetők: Csasznyi Imi és Tokodi Krisztofer, valamint A Színház Játék – színésztábor, táborvezetők: Nagyabonyi Emese és Tóth András színészek.

Szintén még a fesztivált megelőzően egy vidám és kreatív önkéntesekből álló csapat készíti elő a terepet a rendezvényre, ők az építő-, és szépítőtáborosok.

Zenei fesztivál vagyunk elsősorban, de rengeteg nappali programmal készülünk, sőt idén a faluban is lesznek programok, a művelődési házba színház és mozi költözik, a Kurbli Filmklub, Magyar Zsófia és Cserepes Gyula előadásait lehet majd megtekinteni, vagy a palicsi Színjátszó Grund Kreónját. De itt lesz a Bélaműhely, lesznek kézműves foglalkozások, a gyerekeknek bábszínház, itt lesz a Cirkoneo Cirkusz Iskola Újvidékről, s ez csak néhány a sorból.

A zenekarok szó szerint a világ minden tájáról érkeznek, Dél-Afrikától Nagy Britanniáig. A teljesség igénye nélkül néhány név: Bohemian Betyars + Parno Graszt (HU), Henge (UK), Deva (HU), KurtaUtca (RS), Repetitor (RS), Skier & Yeti (RS), BCUC (ZA), Bongor (HU), Nemi Pesnik (RS), Óperentzia (HU), Csonka Ferenc és zenekara (RS), Bas i Stega (RS), Harmálek Orchestr (CZ), Igralom (RS), Koikoi (RS), 6363xLil Frakk (HU), Sara Renar (HR), Andal (HU), Duckshell (HU), Shallov. (SK), Dejan Milićević (RS), Dj Budai (HU), Mind Sold Out (RS), Sjaj & I (RS)…

Mindenkinek része lehet az oromi örömben, csak el kell menni, Orom mindenkit tárt karokkal vár!