2022. július 4., hétfő

Kilencvenéves a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör

A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör fennállásának 90. évfordulóját köszöntjük, őszinte tisztelettel. Azt a Kultúrkört, amelynek alapjait, 90 évvel ezelőtt, a zágrábi és a vajdasági magyarok együtt rakták le. Igen! Együtt, közösen! Ugyanis a húszas és a harmincas években igen sok vajdasági fiatal tanult, szerzett diplomát különböző karokon, és természetesen bekapcsolódtak a Kör munkájába.
1932. június 19-én megalakult a Zágrábi Magyar Egyetemi Hallgatók Kultúregyesülete. Az alapító közgyűlés ideiglenes vezetőséget választott. De nagyon hamar, már 1932. október 30-án sor került arra a közgyűlésre, amely megszüntette az úgynevezett „ideiglenességet” és megteremtette az egyesület, a Kultúrkör tartós alapjait, végleges formáját. S a Kultúrkör új vezetőségét is megválasztották, amelynek elnöke, a vajdasági, nagybecskereki születésű, Várady József joghallgató lett.

Zágráb (Új Magyar Képes Újság)
Zágráb (Új Magyar Képes Újság)

Az útkeresés időszaka 1932-től 1941-ig tartott. 478 tagja volt akkor az új szervezetnek. A következő időszakot, 1941-től 1945-ig, a háborús évek határozták meg. Azonban az 1946 és 2007 közötti időszak már az újjáéledés, a folyamatos fejlődés jegyében telt el. Ez azzal magyarázható, hogy Zágrábba visszatértek a vajdasági egyetemisták, akik azonnal bekapcsolódtak a Kör munkájába. És egymásután alakultak a különféle szakosztályok: az irodalmi, a színjátszó, a zenei, valamint megalakult a tánccsoport, az énekkar, és valóban, különösen az ötvenes években, a művelődési élet erőteljes kibontakoztatásával szembesülhettünk. Mindenképpen ezt igazolják a Kör által rendezett, Ady-estek, az Ady-napok, a József Attila-emlékműsor, a magyarnóta, a népdal- és az operettestek.

És el kell itt mondani, hogy a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör fennállásának hetvenötödik évfordulója alkalmából rendezett bensőséges ünnepségen a résztvevők, Délvidék magyarságának egy olyan szellemi otthonát köszöntötték, köszönthették, amelyre méltán büszkék lehettünk, és azok is voltunk. A szervezők háromnapos rendezvénysorozattal tisztelegtek a jeles évforduló előtt. S ez az évforduló, akkor, egy rendhagyó könyvbemutatóval kezdődött. Az Ady Endre Magyar Kultúrkör monográfiájának a bemutatásával. A minden tekintetben rendhagyó, Ismét számot adunk című, több mint 500 oldalas monográfia szerzője Tóth Tibor volt. S engedtessék meg nekem, hogy Tóth Tiborról szóljak, nagy-nagy tisztelettel.

Ady Endre Magyar Kultúrkör (Új Magyar Képes Újság)
Ady Endre Magyar Kultúrkör (Új Magyar Képes Újság)

Ugyanis Tóth Tibor Zentán született. Ott végezte el az elemi iskolát. Majd Szabadkán 1962 és 1966 között vegyészeti technikumban tanult, és ezután a Zágrábi Egyetemen folytatta tanulmányait, 1971-ben, ugyanezen a fakultáson, magiszteri diplomát szerzett. A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkörben a városba kerülése óta tevékenykedett. Volt háznagy, gondnok, titkár, alelnök, és sok éven át elnök.
Szükségesnek tartottam, hogy kissé részletesebben szóljak Tóth Tiborról, és ily módon is hangsúlyozzam, hogy az együvé tartozás példaértékű volt azokban az években. Igen! Példaértékű! A zágrábi és a vajdasági magyarok közötti, akkori kapcsolatot, nemcsak a puszta szolidaritás határozta meg. Nem. Semmiképpen sem csak az. Az önzetlen segíteni akarás szép, emberi gesztusai határozták meg kapcsolatainkat.

Emlékszem, és soha sem felejtem el, hogy ott, a ’80-as évek derekán, Zágrábban vendégszerepelt az Újvidéki Színház. Az újvidéki társulat Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének dramatizációját mutatta be, Harag György rendezésében. Magyarázatként meg kell jegyeznem, hogy azokban az években, a zágrábi Horvát Nemzeti Színház és az Újvidéki Színház közötti, tartalmas, érdembeli kapcsolatnak köszönve került sor az említett vendégszereplésre. A szervezés oroszlánrészét az Ady Endre Magyar kultúrkör vállalta fel. Ezúttal, nemcsak a horvát nemzeti színház zsúfolásig megtelt színháztermének ünneplő közönségét említem, hanem azt az emlékezetes eseményt, amely felejthetetlenné tette számunkra a zágrábi vendégszereplést.

Ugyanis az történt, hogy a Kör meghívására, az előadás után, az Édes Anna „társulata” ellátogatott, a Kör akkori otthonába, a Radićev utcai szerény székházba. Emlékszem, ha fáradtan is, de megtisztelve baktattunk fel a Kör szerény kis otthona felé, ahol, valami megható melegséggel fogadtak bennünket. És a hajnali órákig beszélgettünk otthon érezve magunkat, és jólesett az az egyszerűség, közvetlenség, amely akkor, az esti/éjszakai órákat, együtt töltött órákat, meghatározta.

Kilencvenéves a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör. A délvidéki magyarság egyik szerény, sziklaszilárd kis szellemi otthona. Sütő András, Erdély nagy fia írja egy helyen: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk!” Úgy érzem, hogy azok, akik kilenc évtizeden keresztül, igaz, mélységes elkötelezettséggel éltették és éltetik ma is a Kultúrkört, Sütő András üzenetének a szellemében tették és teszik ma is dolgukat, mindannyiunk örömére! A tisztelet, a nagyrabecsülés őszinte szándékával kívánjuk, hogy a zágrábbi Ady Endre Magyar Kultúrkör, még sokáig, nagyon, de nagyon sokáig, a térség messzevilágító szellemi fáklyája legyen.