2024. április 25., csütörtök

Kitörölhetetlen két év

Nebojša Bohucki: Szeretnék abban bízni, hogy véget ért a járvány időszaka, ám attól tartok, hogy nem így van

Két évvel az eddigi legrigorózusabb korlátozások felfüggesztését követően a koronavírus-járvány ismét leszálló ágba került, immár több hónapja csökken, illetve stagnál a járványmutatók mindegyike. A hazai és a nemzetközi szakma ennek ellenére óvatosságra int, a szakértők szerint egyelőre indokolatlan lenne befejezettnek minősíteni a világjárványt. Dr. Nebojša Bohucki, szabadkai epidemiológus egyetért ezekkel az álláspontokkal.

Világszerte 521,35 millió fertőzött és 6,29 millió elhunyt van. Szerbiában az elmúlt több mint 24 hónapban 2,01 millió ember szervezetében mutatták ki a SARS–CoV–2 jelenlétét, míg a szövődmények következtében hivatalosan 16 049 személy hunyt el. Az észak-bácskai körzetben Szabadkán 29 403 koronavírus-fertőzést jegyeztek, Topolyán 3339-et, míg Kishegyes községben 2353-at.

A szerbiai járványügyi korlátozások legtöbbjét mostanra hatályon kívül helyezték, legutóbb a beutazási megszorításokat. A világ legtöbb országában hasonlóan viszonyulnak a korlátozásokhoz, még Ausztrália is szinte mindegyiket eltörölte.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aktuális elemzése szerint a járványmutatók szinte mindenhol a világban csökkennek, kivéve az afrikai és az amerikai kontinenseket. A WHO elsősorban azokat az országokat inti óvatosságra, amelyekben alacsony az átoltottsági arány.

Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet epidemiológusa lapunknak nyilatkozva nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk a jövőben a járvány alakulása tekintetében, szavai szerint egyrészről azért nem, mert a jövőbeni folyamatok részben az emberek magatartásától függnek, másrészről viszont azért nem, mert a SARS–CoV–2 kezdettől fogva számos meglepetést okozott, nemcsak a szakmának, hanem az átlagpolgárnak is. Amikor több mint két évvel ezelőtt elkezdtek Kínából érkezni a hírek az első fertőzéses esetekről, szinte egyetlen szakértő sem tételezte fel, hogy az említett vírus végül világjárványt generál, jegyezte meg.

Dr. Nebojša Bohucki (Pesevszki Evelyn felvétele)

Dr. Nebojša Bohucki (Pesevszki Evelyn felvétele)

– A kutatók korábban már tapasztalatokat szereztek hasonló koronavírusokkal, nevezetesen 2002-ben és 2003-ban a SARS-szal, míg 2012-ben a MERS–CoV-val. Mivel ugyanazon családból származó vírusokról van szó, kezdetben arra számított mindenki, hogy a kimenetel ezúttal is hasonló lesz. A cseppfertőzéssel terjedő kórokozók közül eddig kizárólag az influenzavírusnak volt pandémia-potenciálja, míg a koronavírusok tekintetében ez korábban nem volt jellemző. A járványtan az esetek többségében a korábbi tapasztalatokra támaszkodva fogalmaz meg becsléseket. Éppen ezért lehetetlen felmérni, hogy mi történik a járvány tekintetében a jövőben, hiszen a járványügyi szakértők a majdani események vonatkozásában a matematikai valószínűségszámítás segítségével körvonalazzák becsléseiket. Hasonlóan működik ez, mint a meteorológiában az időjárás-előrejelzés, hiszen ezt is matematikai modellek segítségével készítik el. Egyelőre nem tudni, hogy milyen lesz az emberek magatartása, sem azt, hogy a világ országai milyen intézkedéseket foganatosítanak. Ezért hálátlan feladat becsléseket megfogalmazni. Az emberiségnek nem volt szerencséje a SARS–CoV–2-vel, hiszen ez a vírus rendkívül instabilnak bizonyult. A világjárvány kezdetén még stabil volt a vírus. Ha ez így maradt volna, akkor nem okozott volna ennyi problémát. Ugyanakkor nagyon gyorsan megmutatkozott, hogy a vírus mutálódik. Szerbiában az első és a második járványhullámban az első variáns terjedt. Az első két hullám befejeztét követően Szerbiában, mint ahogyan a világ más országaiban is, arra számítottak, hogy a járvány véget ért, ám nagyon gyorsan megjelent az alfa variáns, majd a beta, a delta és végül az omikron. Éppen ezért voltak kezdetben a legszigorúbbak a korlátozások, mivel mindenhol arra számítottak, hogy a vírus stabil. Amikor viszont megjelent az alfa, aktuálissá vált a kérdés, hogy vajon hányszor lenne még globális zárásra szükség, illetve mi értelme van a zárásnak, ha a vírus nem stabil. Később a világ a védőoltásba vetette minden reményét. Az első oltóanyagok 2020 végére elkészültek, Szerbiában már 2021 januárjában megkezdődött az oltás. Ugyanakkor a vírusmutációk ebből a szempontból is bonyolulttá tették a helyzetet. Éppen ezért a koronavírus elsősorban az időről szól. Egyszerűen nem volt elég időnk. Persze jóval több volt, mint bármikor máskor a történelem során, ám a XXI. században nem néhány hónap, hanem akár egy hét is sokat számít, hiszen az utasforgalom rendkívül intenzív. A vírus olyan gyorsan terjed, mint amilyen gyorsan egy repülőgép halad. Új-Zélandot és Ausztráliát két évre lezárták, ám a tengeri kijárattal nem rendelkező országokban, mint amilyen Szerbia, erre nem volt lehetőség. Ezért ment az élet tovább, és ez persze nem maradt következmények nélkül – fogalmazott Nebojša Bohucki.

A világjárvány legsúlyosabban a vendéglátóipart és az idegenforgalmat érintette (Pesevszki Evelyn felvétele)

A világjárvány legsúlyosabban a vendéglátóipart és az idegenforgalmat érintette (Pesevszki Evelyn felvétele)

A beszélgetés folytatásában azokról volt szó, akiknek a közvélemény szerint semmi joguk a panaszra, hiszen önszántukból választották hivatásukat. Az orvosokról. Egy átlagos epidemiológus az elmúlt két évben a nyolcórás munkanapot követően sem feledkezhetett meg munkájáról, hiszen attól, hogy bezárta rendelőjének, illetve irodájának az ajtaját, folyamatosan a vírussal kellett foglalkoznia, azaz magánéletében is megválaszolnia ugyanazokat a kérdéseket, mint amelyekkel a munkahelyén szembesült, jegyezte meg a szakértő, rámutatván, hogy az elmúlt két év az egészségügyi dolgozók számára volt a legnehezebb. Nemcsak azok számára, akik végignézték az emberek haldoklását, hanem a járványügyi szakértők számára is. Azzal kapcsolatban, hogy epidemiológusként miként élte meg, hogy a polgárok java része semmibe vette úgy a szakértői javaslatokat, mint a kormányrendeletekben elrendelt intézkedéseket, Nebojša Bohucki kifejtette: az emberek nemcsak semmibe vették a javaslatokat és a szabályokat, hanem gyakran még gúnyt is űztek a szakmából, vagy vitába bocsátkoztak a szakértőkkel. „Az esetek többségében az átlagpolgár nem azért kérdezett a járvánnyal kapcsolatban, hogy érdemi választ kapjon, hanem azért, hogy lehetőséget kapjon saját, a járvánnyal kapcsolatos véleményének a kifejtésére. Ilyenkor gyakran megtörtént, hogy az epidemiológus indulatosabban reagált, mint az egyébként jellemző rá. Sokakkal összeveszett az ember, ám közben új barátokat is szerzett. Annyi bizonyos, hogy felejthetetlen az elmúlt időszak” – jegyezte meg Nebojša Bohucki.

– Szeretnék abban bízni, hogy véget ért a járvány időszaka, ám attól tartok, hogy nem így van. Ha a vírus ennyiszer mutálódott és csak Szerbiában öt járványhullámot generált, felmerül a kérdés, hogy mi történhet még a jövőben. Részben azért, mert az eddigi védőoltások közül egyiknek sem sikerült megfékeznie a járványt. Ennek ellenére továbbra sem változott meg az álláspont, hogy helyesen járt el az, aki beoltatta magát, mivel az eddigi tapasztalatok szerint az oltóanyag megakadályozza a súlyos kórkép kialakulását. Hasonlóképpen van ez, mint az influenza elleni védőoltással, utóbbi sem a fertőződéstől véd, hanem a súlyos klinikai kórkép kialakulását akadályozhatja meg, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy kevesebben szoruljanak kórházi ellátásra és alacsonyabb legyen a halálozási arány. Sokan a fekete himlőt emlegetik. Ezt azért sikerült legyőznie az emberiségnek, mert ennek esetében nincsen enyhe kórkép, azaz szemmel láthatóak a tünetek, így ha valaki megfertőződött, azt azonnal el lehet különíteni embertársaitól. Mindemellett a fekete himlőt kiváltó vírus stabil, ugyanúgy, mint például a kanyarót okozó vírus. Az, aki megkap legalább 2 dózis MMR-védőoltást, az esetek többségében 98 százalékos védettséget szerez. Vegyük példaként Kínát, ahol ismét fellángolt a koronavírus-járvány, ám senki nem emlegeti a tömeges immunizációt, habár ebben az országban az emberek többsége vagy beoltatná magát, vagy kényszeríteni lehetne a polgárokat a vakcinával való immunizációra. Éppen a vírus instabil természete miatt Kínában több mint két évvel a járvány kezdete után ismét a zárásra, valamint a gyógyításra összpontosítanak. Egyébként a Covid–19 ellen mostanra kiváló gyógyszerek állnak rendelkezésre, Szerbiában már a tizenharmadik Covid-ellátási protokollt alkalmazzák. Ha nem áll rendelkezésre hatásos vakcina, akkor az alapvető óvintézkedésekkel és a megfelelő terápiával lehet küzdeni a járvány ellen. Ilyen vonatkozásban a tuberkulózist említeném példaként. Ez ellen rendelkezésre áll a védőoltás, ám ez nem eléggé hatásos. Ebben a betegségben évente átlagban 9 millió ember betegszik meg, 1,5 millió pedig meghal a következtében – magyarázta Nebojša Bohucki.

Járvány, vagy világjárvány ideje alatt ideális esetben kizárólag a szakma hallatja a hangját, ám tekintettel a különféle korlátozásokra, a koronavírus-pandémia nem kizárólag közegészségügyi, hanem egyben geopolitikai és gazdasági kérdés is, így szinte mindegyik miniszterelnök, illetve államfő véleményt alkotott, vagy értékelt, ahelyett, hogy a szakmára bízta volna a közvélemény tájékoztatását, hangzott el a beszélgetés folytatásában. Mint arra Nebojša Bohucki rámutatott: közegészségügyi kérdésekben, legyenek bármennyire is kellemetlenek, vagy fájdalmasak a tények, őszintének kell lenni a polgárokkal, ellenkező esetben alternatív információforrások felé fordulnak, ezek pedig az összeesküvés-elméletek terjedését segíthetik elő.

A maszkviselés időszakában nem voltunk kellően fegyelmezettek (Pesevszki Evelyn felvétele)

A maszkviselés időszakában nem voltunk kellően fegyelmezettek (Pesevszki Evelyn felvétele)

Az észak-bácskai körzetben a lakosság 48 százaléka kapta meg a koronavírus elleni védőoltásnak legalább az első dózisát, míg három dózissal a lakosság 27 százaléka oltatta be magát. Nebojša Bohucki szerint ezek az arányok nem kimagaslóan jók, ám tekintettel a világ más országaiban jellemző arányokra, valamint a szerbiai vakcinaellenes lobbi tevékenységére, nem indokolt elégedetlennek lenni.

– A vakcinaellenes lobbi az elmúlt évtizedekben jócskán megerősödött Szerbiában. Eddig elsősorban az MMR-védőoltás ellen kampányoltak. Egyedül azt nem értem, amikor a kollégáim kampányolnak a védőoltás ellen. Az átlagpolgárt nem hibáztatom, hiszen nemcsak például az én véleményemmel találkoznak, hanem az oltásszkeptikus orvosok álláspontjával is. A sok, egymással ellentétes nyilatkozat összezavarja az embereket. Emellett azt sem értem, hogy az orvosi kamara miért nem tiltja el az orvosi hivatás gyakorlásától a védőoltás ellen kampányoló kollégákat. Értékelésem szerint azért nem, mert a legnagyobb vakcinaellenzők az orvosi kamara vezetésében, de államvezetői struktúrákban is jelen vannak. A köztársasági elnök állami kitüntetést adományozott Nestorović professzornak. Vajon milyen üzenetet hordoz ez magában? Persze mindez nem csak Szerbiában jellemző. Egyébként nem vélem úgy, hogy pénzbeli támogatással kellene ösztönözni az immunizációt, értékelésem szerint a büntetés hatékonyabb intézkedés. Az embereknek adott esetben gyanús, hogy vajon miért fizetnek neki, ha felveszi az oltást. A hatékony immunizációhoz elengedhetetlen, hogy az orvosszakma egyhangúlag képviselje a tudományos álláspontot, mint ahogyan az is, hogy az általánosan elfogadott álláspontok ellen fellépő egyéneket megbüntessék – fogalmazott Nebojša Bohucki.