2022. június 29., szerda

Keresztbe tesz

A tájékozódás reményében állandóan bújjuk a híreket, napi tudósításokat. Ezeket olvasgatva gyakran furcsa megfogalmazásokra bukkanhatunk. Az egyik például a következőképp fogalmazta meg első olvasatra kissé talányosnak tetsző véleményét. Az említett rész így hangzott: „mindenki, aki valaha egy fűszálat is keresztbe tett, hogy a Föld egy jobb hely legyen…” Az ellentmondás azonnal érzékelhető, hiszen vagy abban az ügyben fáradozunk, hogy a Föld jobb hely legyen, vagy éppen ellenkezőleg, keresztbe teszünk ennek. A keresztbe tesz ugyanis azt jelenti, hogy valamit fékez, gátol, akadályoz, nehezít, hátráltat, korlátoz, feltart, lassít, visszavet, visszatart, és még számos más szinonimája van ennek a kifejezésnek. Ezek közül egyik sem jelenti azt, hogy éppen valamit előre szeretnénk mozdítani. Az idézett szövegben vélhetően a keresztbe tesz téves jelentésben használatos. A szólás egyébként közismert formájában úgy hangzik: egy szalmaszálat sem tesz keresztbe, azaz nem csinál semmit, henyél, vagyis a szokott módon nem a fűszálat szokták említeni. Ha már a szalmaszálnál tartunk, és azt szeretnénk mondani, hogy valaki nem akadályozza más tevékenységét, ezt az egy szalmaszálat sem tesz valakinek az útjába fordulattal fejezhetnénk ki.

Egy újabb figyelemfelkeltő tudósítás arról számol be, hogy „váratlan állattal találták szembe magukat a mentősök egy 13. kerületi panellakásban”. Tovább olvasva a cikket, kiderül, hogy a váratlan állat egy disznó volt. Nos, ha kicsit belegondolunk, az az érzésünk, hogy a váratlan szó nincs a helyén, és mint jelző nem is a legmegfelelőbb. Egy disznó hogy lehet váratlan állat? Legfeljebb szokatlan egy panellakásban, ahol általában kutyákat és macskákat tartanak, bár az is kérdéses, hogy jó helyük van-e ott. Ebbe azonban most ne menjünk bele. Nyelvi szempontból a váratlan a mondatban váratlanul formában, határozói minőségben lenne talán megfelelő. Váratlanul egy disznóval (esetleg: egy háziállatként tartott disznóval) találták szembe magukat a mentősök a 13. kerületi panellakásban – a mondat ebben a formában is maradéktalanul betöltené a figyelmet felkeltő szándékot.

Még egy példát említenék a nem éppen szerencsés megfogalmazásokra. „A család kutyája támadt rá a 17 hónapos kislányra, akit egy héttel azelőtt vásároltak.” Ez a hátborzongató tudósítás a hányaveti mondatszerkesztés következtében lerontja azt az érzelmi hozzáállást, ami természetes minden jóérzésű ember részéről, és az együttérzés és a sajnálkozás mellett oda nem illő hatást is kivált az olvasóból. Mert kit is vásároltak egy héttel azelőtt? A közlemény szerint a kislányt, ami nyilvánvalón nem igaz, de a megfogalmazás szerint így jön ki. A mellékmondat egyértelműen a kislányra vonatkozik, és ezt még az aki névmás használata is megerősíti. Az aki névmást személyekre vonatkoztatjuk, állatokkal kapcsolatban nem szokásos. Vagy már ez sincs így? Nem lenne csoda, hiszen újabban igen komoly rendeletek és büntetések vannak az állatvédelemmel, illetve azok megsértőivel kapcsolatban.

A fenti példák alapján elgondolkodhatunk azon, hogy az írott szövegek is milyen sok pongyolaságot, nyelvi tévedéseket, pontatlanságot tartalmazhatnak. A szóbeli megnyilatkozásoknál még toleránsabbak vagyunk, hisz nem egyszerű dolog összeszedetten, körültekintően beszélni általában frusztráló körülmények között, de az írásban közzétett anyagnál más a helyzet: át lehet nézni, korrigálni, javítani. Mivel magyarázható akkor, hogy az írott anyagnál sem sokkal jobb a helyzet, mint a spontán szóbeli beszéd esetében? Időhiány? Bizonytalan nyelvismeretek? Nemtörődömség?

Azon gondolkodom, amit egy számítógépes nyelvi fordítóprogramokat kidolgozó professzortól hallottam egyszer: a fordítóprogramok csak úgy tudnak minél eredményesebben működni, ha az adott nyelvet az elfogadott szabályrendszerének megfelelően használják. A program nem tud gondolkodni, és ha az embernek is gondot okoz olykor az olvasottak értelmezése, hogy várható el ez bármilyen bravúros technikai megoldástól? Talán nem lenne felesleges ebből a szempontból is átgondolni a kérdést, annál is inkább, mert napjainkban a különböző nyelvekre való gépi fordítás eléggé nagy lendülettel tör előre.