2022. május 26., csütörtök

Üzemanyagár-sapka

Az idősebb korosztályok emlékezhetnek rá, hogy a szocialista érában időnként befagyasztották némely árucikk árát. Különben sem bízták az árakat teljesen a piac kénye-kedvére, a mezőgazdaságban például megszabták a termények minimális fölvásárlási árát (védőár), hogy megvédjék a termelőket a szélsőségesen alacsony áraktól és a ráfizetéstől. Amikor pedig a kormány indokolatlannak vélte egyes nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek folyamatos és nagyarányú drágulását, adminisztratív úton, befagyasztással gátat vetett a növekedésnek.

Hasonló intézkedéseket tapasztalhatunk mostanság is, ez pedig hosszú időn át nem fordult elő a piacgazdaságot hirdető rendszerekben. Igaz, hogy Magyarországon például a rezsicsökkentéssel beavatkoznak a piaci szabályozásba, árbefagyasztásra azonban csak néhány hónappal ezelőtt került sor itthon és Magyarországon egyaránt. Bár minket ezúttal elsősorban a jelenség nyelvi vonatkozásai érdekelnek, érdemes megemlíteni, hogy ez a lépés rendszerint csak ideiglenes eredménnyel jár: inflációs időkre jellemző, és amikor az árak egyre emelkednek, a befagyasztottak pedig állandóak, előbb-utóbb fölbomlanak a normális arányok, ráfizetéssel jár a kereskedelem vagy akár a termelők számára az intézkedés. Ha pedig később szabadjára engedik az árakat, könnyen megtörténhet, hogy ugrásszerű növekedésnek indulnak. Bizonyos ideig mégis jól működhet, mert mérsékli az inflációt, és különösképp ilyenkor lehet eredményes, amikor hektikus a piac, szokatlan és szabálytalan piaci mozgások jelentkeznek. Az életszínvonal és a vállalatok védelmében ezúttal (is) a legfontosabb élelmiszerek (étolaj, liszt, húsok) és energiaforrások (üzemanyagok) árát szabályozták adminisztratív úton.

A téma rendkívül nagy teret kapott a médiumokban, s a jelentőségére talán az is utal, hogy nyelvi kifejezések sokaságával védelmezik vagy éppen támadják az intézkedést. Persze ez utalhat nyelvünk gazdagságára is.

Az árbefagyasztás kifejezés ugyan előfordul a magyarországi sajtóban is, de nem tartozik a gyakori szóhasználatba. Itthon többször előfordul – a szerb sajtó is használja –, talán azért, mert régen ez volt az uralkodó kifejezés erre az árszabályozásra. Persze most már a magyarországi sajtóból is egyre több kifejezés szivárog át hozzánk.

Kínálat pedig van bőven. Ilyen például a kormányzati árstop és a hatósági ár: Kormányzati árstop után közelíteni kell a hatósági és a szabadpiaci árakat; Egyelőre marad a kormányzati árstop – olvashatjuk sajtócímekben. A stop (állj!) szó használata különféle összetételekben igen kedvelt lett, íme néhány cím: A benzinárstop csapdája; Van, amikor már nem (úgy) működik a benzinárstop és az élelmiszerárstop; Durva lesz a benzinárstop vége.

Az árplafon sem marad ki a sorból: Árplafon a benzinkutakon – többszörös pozitív hatás várható; Árplafon: hat alapvető élelmiszer árát maximalizálják Magyarországon; Az üzemanyagok árplafonjának bevezetése óta nagy figyelem irányul a hazai üzemanyag-kiskereskedőkre – közelíti meg a sajtó különböző irányból a témát. Itt már megjelenik a maximalizálás kifejezés is, bár ebben az esetben hibásan. Az e-nyelv szerint a maximál lenne a helyes: „valaminek, különösen árnak legfelső határát megszabja”. Maximalizálni lehet pl. a nyereséget.

Mindezek mellett olvashatunk árkorlátozásról, rögzített árakról, és egyéb szavakat is használ a sajtó az intézkedés kifejezésére. Közülük nyilván a legkevésbé ismert (számomra mindenképp ismeretlen volt) az üzemanyagár-sapka, egyáltalán az ársapka. Nem tudom, miért s miként kerül sapka az árakra, talán ez is azt jelképezi, hogy a sapkánál „nincs följebb”. Tény, hogy a médiában hirtelen közkedveltté vált, talán éppen újdonságánál, ismeretlenségénél fogva. Lehet, hogy nem is kell kutatni eredete után, hanem tényként elfogadni, hogy egyszerűen az angol price cap kifejezés fordítása. Mindenesetre közgazdászkörökben használják, az egyik definíciója így hangzik: „Az ársapka (price cap) alapú szabályozás olyan árszabályozási rendszer, ami maximálja a fogyasztóktól beszedhető bevétel összegét. Jellemzően olyan bevételi korlát kerül kialakításra, amely ösztönzi a szolgáltató cégeket, hogy további költségtakarékossági intézkedéseket tegyenek, amelyek nyeresége előre definiált szabályok szerint megosztásra kerül a szolgáltató cég és a fogyasztók között.”

Talán mégis az ársapka szó fejezi ki legpontosabban az árbefagyasztás tartalmát? A többi csak az árak maximálásának a tényét közli, míg az ársapka kifejezés valamelyest a tartalomra is utal.