A szerbiai munkások a családjaik megélhetéséért és a bizonytalan jövőért aggódva várták a munka ünnepét – áll a Szabad és Független Szakszervezetek Szövetsége (ASNS) közleményében. Ugyanitt kiemelik, hogy a statisztikai adatok szerint a szerbiai munkások dolgoznak a legtöbbet Európában, mégis ők keresnek a legkevesebbet. A munkások alábecsült helyzetére május elsején világszerte különböző megmozdulásokkal igyekeztek felhívni a figyelmet: a szakszervezetek és más tömörülések Belgrádban is tiltakoztak.
A koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán konfliktus miatt olyannyira kiéleződtek a modern kor politikai, társadalmi és gazdasági gyengeségei, hogy a katasztrófa és a megmaradás szélére sodródott az egész világ. A gazdag államok egoizmusa szétrombolta a korszerű társadalom, a demokrácia és emberi szabadságjogok érvényesülésének illuzióját: értelmetlenül és szükségtelenül játszadoznak ugyanis az emberiség sorsával és jövőjével – írják az ASNS közleményében. Ugyanitt kiemelik, hogy a nukleáris háború küszöbén fel kell eszmélni, és újra kell vizsgálni minden értéket, amelyen a korszerű társadalom alapszik. Az önközpontú döntések áldozata ugyanis továbbra is a szegényebb társadalmi réteg: ők fizetik meg a gazdasági krízis árát. Nekik számlázzák ki a megfizethetetlen energiaforrásokat, a drága élelmiszereket és a fegyverkezés költségeit is – fejezik ki álláspontjukat a szakszervezetek képviselői.
A Solidarnost politikai platform tiltakozása Belgrádban (Fotó: Beta)
Ugyanakkor kiemelik, hogy Szerbiára különösen jellemző, hogy a válságok következményeivel mindig a munkásokat terhelik, pedig elsősorban az ő érdemük az, hogy működik a gazdaság és pénz kerül a költségvetésbe. Ennek ellenére a dolgozókkal sem az állam, sem a közvélemény nem foglalkozik. Még a kampányidőszakban is csak a munkahelyek megteremtéséről beszélnek, a munkások valódi helyzetével azonban senki sem törődik – írják a szövetség hangadói, akik további küzdelmet ígérnek.
Hangsúlyozzák, hogy az ASNS harcolni fog többek között azért, hogy minden munkavállaló megkapja a törvény szerint járó minimális munkabért, a közszféra dolgozóinak kifizessék a nyaralási pótlékot és az étkezési térítéket, és hogy a vasárnap munkaszüneti nap legyen. A munkatörvények teljes átvizsgálását is követelik.
MUNKÁSOK A FŐVÁROS UTCÁIN
Álláspontjukat a független szakszervezetek május elsején Belgrádban jelenlétükkel is megerősítették. A megmozdulásukat a Solidarnost politikai platform tiltakozása követte, amelyen Marko Miletić, az említett platform egyik vezetője adott hangot az elégedetlenségnek.
– A minimálbér Szerbiában 35 ezer dinár, ami a legkisebb vásárlói kosárra sem elegendő. Elengedhetetlen tehát, hogy megváltozzon a munka minimális ára országunkban. A politikum azonban nem törekszik a változtatásokra. A hatalom csak azzal törődik, hogy mi kell a külföldi cégeknek, de arra nem fordít gondot, hogy az emberek hogyan élnek és mennyire biztosak a munkahelyeik – nyilatkozta az N1 televíziónak Marko Miletić, aki szerint a szerbiai hatalom az elmúlt 30 évben „rendkívül munkásellenes”.
VÁLTOZ(HAT)NAK A MUNKATÖRVÉNYEK?
A munkatörvények módosításáról egyébként szó esett a Szociális Gazdasági Tanács ülésén is, amelyet április 30-án tartottak meg. A tanácskozáson Darija Kisić Tepavčević munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter bejelentette: a kormány a megalakítását követően az elsők között foglalkozik majd a munkatörvények korszerűsítésével.
A miniszter az ülés elnöklőjeként kiemelte, hogy a munkaügyi felügyelőség 63.670 ellenőrzést végzett el a múlt évben. Összesen 2200 olyan esetet jegyeztek, amelyekben a munkaadók nem jelentették be az alkalmazottaikat. Az érintett munkások 60 százalékának státuszát az ellenőrzést követően rendezték a munkaadóik – hangsúlyozta a miniszter a Szociális Gazdasági Tanács ülésén.
A tanácskozáson a felügyelők számának növelését és anyagi helyzetének javítását szorgalmazta a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (UGS Nezavisnost) képviselője, Čedanka Andrić is. Hozzászólásában kiemelte, hogy szükség van a munka minimális árának korrigálására. Az új kormány megalakítását követően ezzel azonnal foglalkozni kellene, ahogyan a munkások biztonságÁról és egészségéről szóló rendelkezések változtatásán is – mondta az UGS képviselője.
Az ülésen szó volt a kivándorlás következményeiről is. A dolgozók elsősorban azért hagyják el az országot, mert nem tudnak a képesítésüknek megfelelően elhelyezkedni – fejtette ki véleményét Miloš Nenezić, a Szerbiai Munkaadók Uniójának elnöke. Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a dolgozók elsősorban a nem megfelelő munkakörülmények és az alacsony jövedelem miatt döntenek a kivándorlás mellett. A határátlépésre vonatkozó járványügyi rendelkezések enyhülésével újra megszaporodott azok száma, akik külföldön keresik a boldogulásukat – hívta fel a Szociális Gazdasági Tanács résztvevőinek figyelmét a problémára Nenezić.
