2024. április 26., péntek

Francia elnökválasztás: alacsony részvétel és szoros eredmény várható az első fordulóban

Közel 49 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak vasárnap Franciaországban az urnákhoz az elnökválasztás első fordulójában, hogy a 12 jelölt közül kiválasszák azt a kettőt, akik két héttel később megmérkőzhetnek az államfői székért. A felmérések alapján Emmanuel Macron államfőnek és a szuverenista jobboldali Marine Le Pennek van esélye arra, hogy bejusson az április 24. második fordulóba, ami az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik, az elmúlt hatvan év legalacsonyabb, alig 70 százalékos részvétele mellett.

Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt a jelenlegi elnök – aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt – a tervezettnél később kezdte meg a kampányát, s eközben szuverenista riválisa és közte a közvélemény-kutatók szerint a különbség olyannyira, a háromszázalékos hibahatárra lecsökkent, hogy most először matematikailag Marine Le Pen győzelme is lehetségessé vált.

Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint a Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.

Az ukrajnai háború miatt a legfontosabb franciaországi választás eredetileg várható témái, a járványkezelés, a bevándorlás, a közbiztonság, az identitási kérdések vagy a klímaváltozás teljesen háttérbe szorultak. Marine Le Pen a sikeres kampányhajráját pedig elsősorban a megélhetési problémák középpontba helyezésének köszönheti.

A széttöredezett baloldallal és a tematizálásban lemaradt klasszikus jobboldali jelöltekkel szemben a politikai versenyt hónapok óta Emmanuel Macron és Marine Le Pen határozza meg.

Az előbbi a felmérések szerint 26-27 százalékos támogatottsággal nyerheti meg az első fordulót, míg szuverenista kihívója 24-25 százalékot érhet el.

Le Pen felzárkózására reagálva Emmanuel Macron az elmúlt héten mindennap interjút adott, s valamennyiben a „szélsőjobboldal elleni mozgósításra" kérte a franciákat az elnökválasztáson, „hazugnak és rasszistának" nevezve Le Pent. Múlt szombati választási nagygyűlésén úgy fogalmazott, hogy a mostani választás „a haladás küzdelme a befelé fordulással szemben, a patriotizmus és Európa küzdelme a nacionalizmusok ellen.

Ilyen egyszerű a választás áprilisban". Ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén újraindítja az egyeztetéseket a koronavírus-járvány miatt felfüggesztett reformokról, mindenekelőtt a nyugdíjreformról.

Marine Le Pen és pártja, a Nemzeti Tömörülés úgy véli, hogy „még soha nem álltak olyan közel a győzelemhez, mint most". Bár a kampány elején a másik radikális jobboldali jelölt, Eric Zemmour publicista veszélyt jelentett Marine Le Pen számára, de egyben megosztó radikális megszólalásaival – állapították meg az elemzők – lehetővé tette az elnökválasztáson harmadik alkalommal induló szuverenista politikusnak, hogy a korábbiaknál mérsékeltebbnek tűnjön, és szélesíteni tudja a táborát.

Miközben Zemmour kizárólag bevándorlás- és iszlámellenes témákkal kampányolt, Marine Le Pen a franciákat első helyen nyugtalanító vásárlóerő-javításról beszélt. Jóllehet a választási programja továbbra is radikális a bevándorlást és az államszervezést illetően, a Nemzeti Tömörülés jelöltje az utolsó nagygyűlésein elsősorban az áfa mérsékléséről és egyéb gazdasági kérdésekről szólt elsősorban.

A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba. A gazdasági liberalizmussal leszámolni kívánó és a jelenlegi elnöki rendszer helyett arányosabb parlamenti rendszert ígérő Mélenchon öt évvel ezelőtt a szavazatok 19,58 százalékát szerezte meg az első fordulóban, s ezzel a negyedik helyen végzett.

Negyedik és ötödik helyre jelzik a felmérések 9 százalékos támogatottsággal Eric Zemmourt és a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t. A többi hét jelöltnek a felmérések szerint nincs esélye 5 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni.

A választóhelyiségek vasárnap reggel 8 órakor nyitják meg a kapuikat, a nagyobb városokban este 8 óráig lehet szavazni, máshol már 6, illetve 7 órakor lezárják az urnákat. A tengerentúli francia megyékben, az Antillákon és Francia Guyanán, valamint Francia Polinéziában már szombaton elkezdődik az elnökválasztás. Az első becslések és részeredmények este 8 órától várhatók.