2024. április 26., péntek

Mesék kicsiknek és nagyoknak

Három produkcióval érkezett Szabadkára a VM4K szervezésében Fabók Mancsi Bábszínháza

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ csütörtök esti rendezvényének ezúttal tulajdonképpen még két nap ráadása lett, ugyanis három előadással kedveskedtek az érdeklődőknek, azaz három előadással érkezett a zsámbéki Fabók Mancsi Bábszínháza a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházba, pontosabban a harmadikat ma, azaz szombaton 11-től játsszák. Csütörtökön a felnőtteket megcélzó, magyar népi pajzánságokat tartalmazó, Azért a kis bolondságért… című, vásári bábjátékszerű előadást tekinthették meg a nézők.

Fabók Mancsi, illetve Fabók Mariann színművész, a férjével, Keresztes Nagy Árpád népzenésszel, kobzos énekmondóval lépett fel:

– A színház 2009-ben alapult meg, akkor még egyedül játszottam, 2013-ban pedig megismertem Keresztes Nagy Árpádot, aki a férjem lett, így az ő játékával, népzenei kíséretével, énekével egészültek ki az előadások. 2015-ben megszületett Boróka lányunk is, aki minden előadásunkat fejből tud, sokat segít nekünk, ha kell pakolni, akkor is számíthatunk rá és együtt utazunk. Úgy működünk, mint egy családi színház – mondta a lapunknak Fabók Mariann, akit a felnőtteknek szóló előadásukról is kérdeztünk.

– Általában eredeti népgyűjtésekből ránk maradt hagyatékokból dolgozunk. Igyekszünk fellelni a népmesék különböző változatait. Ez a pajzán mese valójában szerelmi kiokosítók és történetek sora. Mind különállók, mi fűztük össze a főhősünk, Böske életével. Böske történetét onnan kezdjük el kísérni, hogy elkezd érni és átesik a szerelmi tűzkeresztségen. Azután az élete során nagyon sok tapasztalatot szerez e téren, végül pedig dédnagymamaként ő ad útravalóul jó tanácsot a dédunokájának. Az is célunk, hogy a közönség – azon túl, hogy kikapcsolódik és szórakozik – valamiféle üzenetet, tanulságot is hazavigyen az előadásból. Igyekszünk úgymond beletenni egy kis lélekemelőt is a végére – hallottuk Fabók Marianntól.

Péntek délután a közönség A háromágú tölgyfa tündére című előadást láthatta. A mese nagy vonalakban egy királyfiról szól, akinek sikerül kiszabadítania egy tölgyfából egy tündérlányt, akibe szerelmes lesz, de meggyűlik a baja a boszorkánnyal.

– Több ismerősünket is megkérdeztük, hogy melyik a kedvenc a népmeséje. A megkérdezettek kétharmada ezt nevezte meg. Nem hittünk a fülünknek. Arra gondoltam, ha ez a mese akkoriban ennyi embert megérintette, színre vihetnénk a mostani gyerekeknek is – tudtuk meg a színművésznőtől.

Ma tehát 11-től, szintén a KDSZ-ben, Fabók Mariann A székely menyecske meg az ördög című mesét játssza el. Az előadás tartalma: élt egyszer, valamikor erősen rég egy székely menyecske. De az a világon mindent a visszájára cselekedett. Makacs dacosságával még az ördögnek is igen meggyűlt a baja. S tán még ma sem szabadult volna az asszonynép fogságából, ha meg nem menti egy huszár… A mese fonalát ördögszállta királykisasszonyok, ördögtől kapott ördögűző képesség, igazi mátkaság, lakodalom s haj, még mik nem ékesítik!

– Az ihletése a szakdolgozatomból ered, a témám Rév István Árpád, tragikus sorsú, polihisztor, bábművész volt, aki élete nagy részét arra tette fel, hogy nyisson egy bábszínházat, amit végül csupán négy évig tudott üzemeltetni, mert közbeszólt a világháború és a következményei. Ráadásul elvesztette a látását. Ő Szép Ernő Az egyszeri királyfi meséjét vitte színre, és ahogy beleástam magam, annyira megérintett, hogy én is elkezdtem foglalkozni e mesével, de nem ezzel a verzióval, hanem a forrásával. Ez az előadás díjat nyert egy szakmai fórumon, ami nagyon meglepett, a díj pedig pénzbeli támogatást is jelentett a következő előadáshoz. Mivel ez egy líraibb hangvételű produkció volt, úgy gondoltuk, most adjuk át magunkat a humornak, a nevetésnek. Így jött létre A székely menyecske meg az ördög című előadás – mondta Fabók Mariann.