Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész megvitatni a Krím-félsziget és az orosz szakadárok által uralt „népköztársaságok” státusát. Tanácsadója abban bízik, hogy a háború két-három héten belül véget érhet. Moszkva tartalmasabb béketárgyalásokat szeretne, s elvárja, hogy Washington hagyjon fel Oroszország fenyegetésével, sértegetésével, és Ukrajna felfegyverzésével.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét tárgyalási készségét hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz államfővel, emellett megismételte: a tűzszünetért, az orosz csapatok kivonásáért és Ukrajna biztonságának garantálásáért cserébe kész lemondani hazája a NATO-tagságáról. A Sky News brit hírtévé szerint ehhez hozzátette: Kijev kész megvitatni a Krím-félsziget és az orosz szakadárok által uralt „népköztársaságok” státusát a tűzszünet és a biztonsági garanciák felé tett lépések után. Ha bármelyik vitatott kérdésben sikerül megegyezni, arról végül referendumot tartanának, s az egyezség végleges elfogadását a szavazás eredményétől tennék függővé.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója úgy ítélte meg, hogy két-három héten belül véget érhetnek a harcok. Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, a tárgyalóküldöttség tagja a BBC-nek tegnap azt nyilatkozta, hogy Kijev és Moszkva naponta egyeztet, ám Ukrajna ragaszkodik területi egységéhez és szuverenitásához. A Kreml erre azt üzente; azt szeretné, ha a béketárgyalások „aktívabbak és tartalmasabbak” lennének.
MÉG ÖTSZÁZMILLIÓ FEGYVERRE
Az EU kész további szankciókat bevezetni Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt – jelentette ki az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek hétfői tanácsülése után. Josep Borrell szerint az intézkedésekkel a háború leállítására, valamint a nemzetközi és humanitárius kötelezettségei betartására próbálnák rákényszeríteni Moszkvát. Borell szerint az orosz hadsereg háborús bűnöket követ el az ukrán polgárok ellen.
A tanácskozáson megállapodtak arról is, hogy további 500 millió eurót biztosítanak Ukrajnának fegyvervásárlásra a már korábban evégett jóváhagyott ugyanekkora összeg mellé.
„ROSSZINDULATÚ GYANÚSÍTÁS”
Washingtonnak fel kellene hagynia Oroszország fenyegetésével, és be kell fejeznie Ukrajna felfegyverzését az orosz–amerikai kapcsolatok fenntartása érdekében – tanácsolta tegnap Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Hangsúlyozta: Washington lépései nem befolyásolják Moszkvát abban, hogy tovább haladjon Ukrajnával kapcsolatos célja felé.
Rjabkov egyúttal közölte: Oroszország nem tűrheti el, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtessen Ukrajnában. Közölte: Oroszország nem rendelkezik sem vegyi, sem biológiai fegyverekkel, és „rosszindulatú gyanúsítának” nevezte Joe Biden amerikai elnök állítását, amely szerint az orosz fél fontolóra vette ilyen eszközök ukrajnai bevetésének lehetőségét.
Biden, aki a tervek szerint ma Európába utazik, hétfőn beszélt arról, hogy Oroszország vegyi és biológiai fegyverek ukrajnai bevetését fontolgatja. Arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépésre súlyos nyugati megtorló válasz érkezne. Tagadta ugyanakkor, hogy hazája vegyi és biológiai fegyvereket tart Európában.
Moszkvában hétfőn bekérették a külügyminisztériumba John Sullivant, az Egyesült Államok nagykövetét és tiltakozó jegyzéket adtak át neki Biden Putyinnak „címzett elfogadhatatlan kijelentéseivel kapcsolatban”. Biden március 17-én „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint. Az orosz külügyi tárca szerint Sullivannel közölték, hogy Biden „ilyen magas rangú államférfiúhoz méltatlan kijelentései az amerikai–orosz kapcsolatokat a szakítás szélére sodorják”.
HOLTTESTEK AZ UTCÁKON
Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy visszafoglalta a Kijevtől 60 kilométerre nyugatra fekvő Makarivot. Hírek szerint a várost jelentős károk érték az orosz légicsapásokban: több lakóépület és iskola, sőt egy egészségház is súlyosan megrongálódott.
Harkiv ostromában majdnem ezer épület semmisült meg. Az ukrán fél úgy tudja, hogy főként polgári létesítményekről van szó.
Denisz Prokopenko, az ostromlott Mariupolt védő Azov ezred parancsnoka eközben arról számolt be, hogy a városban naponta nő a civil áldozatok száma, s már meghaladja a háromezret. Az UNIAN hírügynökségnek elmondta: „Sok holttest hever az utcákon temetetlenül, de vannak még túlélők a romba dőlt házak alatt is.”
Kijevben, ahol tegnap több robbanást is észleltek, a háború áldozatairól tettek közzé jelentést, amelyből kiderül: eddig legalább 117 gyerek halt meg, több mint 155 megsebesült.
Az ENSZ az Ukrajnából elmenekültekről tájékoztatott. Eszerint tegnapig több mint 3,5 millióan hagyták el az országot, közülük mintegy kétmillióan Lengyelországba mentek. Az ENSZ egészségügyi szervezete pedig arról számolt be, hogy már 62 kórházat ért támadás.
