2022. augusztus 13., szombat

Kft., rt., bt.

A cégformák világában igazán nehéz eligazodnia annak, aki nem jártas a gazdasági tevékenységek e formájában: korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, részvénytársaság stb. Nem kevésbé okoznak számunkra fejtörést e kifejezések rövidítésének helyesírási vonatkozásai: teszünk-e pontot utánuk, kis- vagy nagybetűkkel írjuk-e őket, hogyan toldalékoljuk, hogyan ejtjük ki őket.

A rövidítésekkel külön fejezetben foglalkozik A magyar helyesírás szabályai (A rövidítések, a jelek és a mozaikszók), ami azt mutatja, hogy igen kiterjedt kérdéskörről van szó. Habár megállapíthatunk néhány szabályszerűséget, amely csaknem minden rövidítésre érvényes – általában ponttal zárjuk le őket, kisebb-nagyobb mértékben emlékeztetnek a szavak teljes formájára, és a kis vagy nagy kezdőbetűket többnyire a rövidítésben is megtartjuk –, mégis nehéz eligazodni közöttük, mert vannak kivételek, például utóbbi kritériumot tekintve a forint vagy az északnyugat rövidítése nem követi az alapforma kezdőbetűit (Ft, ÉNy). A dolgunkat megkönnyítendő, a gyakrabban előforduló állandó rövidítésekről és jelekről a szabályzat listát közöl, amelyben találkozhatunk a cégformák rövidítésével is: bt. (betéti társaság), kft. (korlátolt felelősségű társaság), kkt. (közkereseti társaság) stb.

A cégforma-rövidítésekkel kapcsolatos helyesírási gondjaink a kétnyelvű környezetben csak fokozódnak, hiszen számolnunk kell a szerb rövidítésekkel is, minthogy a cégnevek bejegyzése itt alapvetően szerb nyelven történik. Fölmerül tehát a kérdés, hogy ezeket folyamatos szövegben le kell-e fordítanunk, és ha erre igen a válasz, akkor szemben találjuk magunkat a rövidítések feloldásának problémájával is – ez rendszerint még a magyarban is gondot okoz.

Írásban legtöbbször a következő cégformákkal találkozunk: korlátolt felelősségű társaság (kft.), betéti társaság (bt.), részvénytársaság (rt.), zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.), nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.), közhasznú társaság (kht.), közkereseti társaság (kkt.). Arról természetesen nem tisztünk szólni, hogy ezek között jogi értelemben mi a különbség, a rövidítésekről azonban megállapíthatjuk, hogy a hagyományos, ponttal lezárt formát követik, és mivel közszavak rövidítései, kisbetűvel írjuk őket. A 277. szabálypont arról tájékoztat, hogy a különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat, például: a. m. (= annyi mint), i. sz. (= időszámításunk szerint); nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem, például: stb. (= s a többi), vö. (= vesd össze!), NB. (= nota bene!). A cégneveket illetően utóbbi gyakorlat érvényesül. Ezek a rövidítések kisbetűs formák, ám ha tulajdonnév részeként szerepelnek, akkor – az intézménynevek általános helyesírási szabályaihoz igazodva – nagy kezdőbetűssé válnak: Magyar Szó Lapkiadó Kft., Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Mol Nyrt. Fontos hangsúlyozni, hogy ilyenkor is csak az első betűjük nagy, és nem írjuk őket csupa nagybetűvel. Mondatkezdő helyzetben értelemszerűen szintén nagy kezdőbetűssé válnak, ahogyan írásunk címében is. A rövidítésekhez a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, ilyenkor a toldalékok mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez, amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. A cégnevek rövidítésének általában a feloldás nélküli változata is használatos kiejtésben: káefté (kft.), erté (rt.), zéerté (zrt.), így a toldalékolásuk a következőképp alakul: kft.-vel, rt.-vel, zrt.-vel.

Ekképpen foglalhatjuk össze a gazdasági társaságok elnevezésének rövidítésével kapcsolatos főbb helyesírási ismereteket, ám ahogy említettük, azokat még a szerb nyelv is bonyolítja. Mivel itt alapvetően az állam nyelvén jegyzik be a cégneveket, meg kell ismerkednünk a szerb nyelvű cégformákkal, azok rövidítésével, sőt össze kell kötnünk a magyar változatokkal, ugyanis folyamatos szövegben általában le kell őket fordítanunk. Bizonyára találkoztunk már effélékkel: d. o. o. (esetleg szóközök nélkül d.o.o. vagy nagybetűkkel DOO), a. d., k. d., ám kevésbé közkeletű, hogy ezek milyen kifejezéseket takarnak. A korlátolt felelősségű társaság szerbül društvo sa ograničenom odgovornošću (magyarul kft. – szerbül d. o. o.), a részvénytársaság akcionarsko društvo (rt. – a. d.), a betéti társaság komanditno društvo (bt. – k. d.), a közkereseti társaság ortačko društvo (kkt. – o. d.). A cégtípusok országonként eltérhetnek, így nem feltétlenül találjuk meg mindegyiknek a szerb nyelvi megfelelőjét. A gyakorlatban a legtöbbször a kft. (d. o. o.) és az rt. (a. d.) fordul elő, illetve ezek szerb megfelelői.

A problémakör összefügg az intézménynevek fordításának összetett kérdésével. Mint ismeretes, az idegen intézménynevek meghagyhatók eredeti formájukban (Bank of England), és le is fordíthatók (Univerzitet u Novom Sadu – Újvidéki Egyetem), gyakran ezek nemcsak alkalmi, hanem közkeletű fordítások. Ha az intézmény nevét nem is tudjuk átültetni (Energozelena Kft.), a típusjelölő rövidítéseket mindig célszerű lefordítani, hogy ezáltal elkerüljük a szerb nyelvi tükrözés e kevésbé felismerhető, rejtett formáját.