Megkezdődött a földek előkészítése

Február vége felé, március elejével megindultak az év eleji mezőgazdasági munkák. A gazdák megtekintették a földjeiket, az oda vezető utak állapotát és ennek alapján osztják be faladataikat. Bancsi Zoltán pirosi gazdálkodó négy éve foglalkozik aktívan földműveléssel, ennek ellenére gyerekkora óta kapcsolatban van az ágazattal, hiszen szülei és nagyszülei is mezőgazdasággal foglalkoztak. A gazdát a jelenlegi munkákról kérdeztük.

– Elkezdtük előkészíteni a földeket a tavaszi vetéshez. Két héttel ezelőtt elvégeztem a földek boronálást, a barázdák bezárását, ami azért fontos, mert ha kevés a csapadék, valamint szeles idő van, akkor hamar kiszárad a föld, így minél hamarabb el kell végezni ezt a műveletet. Március végén elszórjuk a műtrágyát és az ureát, utána elvégezzük az utolsó simításokat és kezdődhet a vetés. Megrendeltem a kukoricamagokat, körülbelül két hét múlva érkezik meg. Április 10-e felé tervezzük vetni, ha az időjárási viszonyok megengedik. Amennyiben nem lesz megfelelő a hőmérséklet, akkor elhalasztjuk. Általában április elején kezdjük vetni a szóját, amikor azt befejezzük, akkor szoktuk a kukorica vetését kezdeni. Idén kizárólag csak ezt a két növényt vetem el, 80 holdra szóját, 80 holdra pedig kukoricát.

Mennyi földre van szükség ahhoz, hogy egy család megéljen belőle?

– Ez inkább a befektetésektől függ. Attól függ, hogy az adott személy mennyire akar haladni, milyen gyors ütemben akar fejlődni. Régebben a szüleim 10 hektáron gazdálkodtak, az akkori maximumon, de meg lehetett belőle élni, ma már ez nem elég. Most a saját földjeinken kívül bérbe is veszünk földeket.Én fiatal korom óta foglalkozom szolgáltatásokkal is, tehát kukoricát morzsolok, búzát, szóját aratok. Szezonális munkák, de meg vagyok vele elégedve. Nekem ez volt az egyik célom, hogy a szolgáltatás területén minél többet el tudjak érni. Ha ezt a bevételt hozzáteszem a megtermelt kukorica és szója profitjához, akkor azt mondhatom, hogy nyugodtan megélünk belőle. Ha csupán csak a termelésből élnénk, akkor nem biztos, hogy elmondhatnám ugyanezt. A termésből minimális profit jön be, mivel legnagyobb mértékben az időjárástól függ. Mi befektetjük, amit kell, megvesszük a magokat, műtrágyázzuk a földet, permetezzük a növényt, de nem biztos, hogy jó termés lesz, ha nincs elegendő csapadék.

Mire van szükség egy jól működő gazdasághoz?

–A legnagyobb kiadást a gépek vásárlása jelenti. Ha haladni akarunk a korral, akkor elengedhetetlenek az újabb gépek, hiszen gyorsabban és hatékonyabban lehet velük dolgozni. Elavult gépekkel nehéz dolgozni, én azt mondanám, hogy évi szinten muszáj befektetni a gépekbe, hogy haladni tudjunk.

Mekkora segítségnek számítanak a különféle támogatások?

– A Prosperitati Alapítvány által kiírt pályázatokat szoktuk követni. Eddig három körben pályáztunk kapcsolható eszközökre. Sikerült vetőgépet, műtrágyaszórót, permetezőt vásárolnunk, valamint a támogatás révén lecseréltem a régi traktort is egy újra. Mint már említettem, az új gépek hatalmas segítségnek számítanak.

Mennyire népszerű gazdálkodónak lenni Piroson?

– Jelenleg a faluban mindössze három fiatalt ismerek, akik csak földműveléssel foglalkoznak. Páran pedig munka mellett csinálják. Ők 20–30 évesek, de ott a szülők is kiveszik részüket a munkából. Itt, Piroson, viszonylag kis gazdaságokról van szó, hiszen kevés a termőföld is. Kevés földdel nehezen lehet megélni, a gazdaságot pedig nem lehet fejleszteni, ezért szükség van más munkára is. A másik dolog pedig, hogy viszonylag nagy kapacitású gépekkel dolgozunk. Ami azt jelenti, hogy a családban nagyjából egy személy is el tudja végezni a feladatokat. Nagyrészt magam látom el a feladatokat. Nincs annyi munka, hogy egész évben alkalmazni tudjak valakit. A fiam végzős egyetemista, ő besegít a munkálatokba, amikor szükséges, de ha befejezi a tanulmányait, valószínűleg ő is keres más munkát a mezőgazdaság mellé.