2024. április 24., szerda
UKRÁN VÁLSÁG

London lejátszotta a lehetséges orosz inváziót

Ismét lövik egymást Kelet-Ukrajnában az orosz szakadárok és az ukrán kormányerők, miközben kölcsönösen egymást vádolják a tűzszünet megsértésével. A fegyverek tegnap sem hallgattak, pedig Ukrajna határai közelében rendkívül feszült a helyzet az orosz haderő miatt, amelynek egy része állítólag távozik onnan. Ezt több nyugati ország továbbra is kétségbe vonja. A lehetséges invázió irányairól London egy videóban térképet is bemutatott.

Ismét lőtték egymást a Kelet-Ukrajnában az orosz szakadárok és a kijevi kormányerők. A pénteki incidens is a Moszkva által támogatott helyi oroszokat és az ukrán hadsereg erőit elválasztó vonal mentén robbant ki, ahol előző nap időnként gránátok hullottak és gépfegyverek zaja hallatszott.

Az utóbbi években gyakran előfordult ilyesmi, ám az utóbbi napokban észlelt ágyúzásokra és fegyverropogásra egy rendkívül kiélezett helyzetben került sor. A szembenállók állítólag olyan hevesen lövöldöztek, mint a 2015-ben életbe lépett tűzszünet óta még egyszer sem. A felelősséget pedig egymásra hárítják.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyugtalanítónak nevezte a megszaporodott támadásokat, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pedig provokációról beszélt. Kijev azt állítja, nem készül offenzívára sem a Donyec-medence szakadárok ellenőrizte része, sem az oroszok által megszállt Krím-félsziget ellen. Hivatalos közlés szerint az ukrán katonák tegnap csak visszalőttek, amikor a másik oldal tüzet nyitott rájuk.

Néhány órával korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén Rosemary DiCarlo, a világszervezet főtitkárának politikai ügyekért felelős helyettese felszólította az érintetteket, hogy tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől, amelyek ellentétesek a – kelet-ukrajnai válság rendezésére hivatott – minszki egyezményekkel, illetve akadályozhatják azok megvalósítását és újabb feszültségeket válthatnak ki.

A tanácskozáson az amerikai külügyminiszter meg arra szólította fel Moszkvát, hogy mondjon le az Ukrajna elleni támadásról, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel nézhet szembe. Antony Blinken ugyanakkor közölte: a jövő héten találkozna Lavrovval, akivel a válság megoldásáról és más témákról tárgyalna. Szerinte ugyanis – a moszkvai cáfolatok ellenére – a felvonultatott orosz csapatok a következő napokban megtámadhatják Ukrajnát. (Joe Biden amerikai elnök – ugyanaznap, egy másik helyszínen – szintén arról beszélt, hogy Oroszország a napokban megtámadja Ukrajnát. Közölte egyúttal, hogy a válság megoldható tárgyalásokkal is. A brit védelmi minisztérium egy videóban térképet is bemutatott a lehetséges invázió útvonalairól.)

A BT-ülésen résztvevő Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes válaszában bírálta Blinkent és feszültségkeltéssel vádolta meg. Elmondta: az orosz kormány csak komoly párbeszédre hajlandó Washingtonnal, kirakattárgyalásra nem.

Moszkvából pedig azt üzenték, Washington akár katonai és technikai válaszlépésekre is számíthat, ha elutasítja az orosz biztonsági garanciaigényeket. A figyelmeztetés abban a viszontválaszban olvasható, amelyet csütörtökön adtak át John Sullivan amerikai nagykövetnek. A dokumentum az USA-val szemben (tavaly decemberben) támasztott orosz garanciaigényekre kapott (januári) amerikai válaszra megfogalmazott moszkvai állásfoglalást tartalmazza.

A válasz nehezményezi, hogy Washington nem fogadta el a NATO-bővítés leállítására vonatkozó orosz javaslatot. Felrója továbbá azt is, hogy az USA nem hajlandó hazaszállítani az Európába telepített atomfegyvereit, sem lemondani katonai támaszpontok létesítéséről a szovjet utódállamok területén.

A dokumentum egyebek mellett hangsúlyozza, hogy – az Egyesült Álalmok és szövetségesei folyamatosan ismételt vádaskodásai ellenére – Oroszország nem tervez inváziót Ukrajna ellen. Elfogadhatatlannak minősíti ugyanakkor a csapatok kivonását azokról a saját területekről, amelyek az ukrán határ közelében állomásoznak.

Mindemellett lehetségesnek nevezi a tárgyalást bizonyos kérdésekben egy új „biztonsági képlet”, illetve stabil biztonsági építmény közös megteremtése végett. Fontos követelményként szabja azonban azt, hogy a NATO hagyjon fel az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésekkel.