2024. április 26., péntek

Óvodát ágyúztak a Donyec-medencében

London és Washington úgy látja, hogy Moszkva katonákat küld az ukrán határhoz

Fokozatosan kivonják az ukrán határ közelébe hadgyakorlatra vezényelt orosz katonák egy részét. A moszkvai bejelentést azonban Nyugaton sokan megkérdőjelezik, azt híresztelve, hogy az orosz sereg lerohanja Ukrajnát. E szerdára „időzített” támadás elmaradt, ám Észtország kémfőnöke továbbra is számol egy korlátozott támadással, amit Moszkva tagad. Kelet-Ukrajnában már lövések is eldördültek; találat ért egy óvodát, három alkalmazott sebesülését okozva.

Moszkva kedden jelentette be, hogy megkezdi csapatai egy részének kivonását az Ukrajnával szomszédos térségekből, ahova korábban távolabbi vidékekről vezényelték őket tervezett hadgyakorlatra. A védelmi minisztérium szerint már ki is vonták az erőket a Krím-félszigetről. A tárca tegnap már arról számolt be, hogy egy másik területről harckocsizó alakulat indult vissza állandó állomáshelyére.

Az orosz haderő közben továbbra is több hadgyakorlatot folytat saját területen és az Ukrajnával szomszédos, Moszkva-barát Fehéroroszországban. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint ezek is befejezésükhöz közelednek.

Nem akar azonban véget érni az ellenségeskedés Kelet-Ukrajnában, a Donyec-medencében, ahol a Moszkva által támogatott orosz szakadárok és a kijevi kormánycsapatok – az elválasztó vonal mentén – agyúval és aknavetővel lőtték egymást. A szakadárok tegnap több települést vettek tűz alá; néhol lakóházakba és iskolába csapódtak be lövedékek, másutt az áramellátó központba. Sztanicja Luhanszka falut is ágyúztak, s eltalálták a működő helyi óvodát (ahol három alkalmazott megsebesült), valamint a helyi vasútállomást, de ott senki sem sérült meg. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Oroszországot tette felelőssé a támadásért, illetve a minszki (tűzszüneti) megállapodások megsértéséért. Előzőleg az orosz szakadárok azt állították, hogy a területükre a kijevi kormányerők négyszer is tüzet nyitottak aknavetőkből és géppuskákból.

Az elmúlt nyolc évben számos hasonló incidenst jegyeztek már fel, ám a legutóbbi, ez a mostani, rendkívül kiélezett helyzetben történt, amire a Kreml azonnal fel is hívta a figyelmet, megjegyezve, hogy ez az ukrán sereg fokozott tevékenységének következménye.

Kijev bizonyítékokat vár az állítás alátámasztására, és főleg az orosz csapatkivonásokra (az ukrán határ térségéből), mert az eddigi lépések nem győzték meg. A Kijev mögött álló Washington porhintésről beszél, ráadásul azt gyanítja, hogy Moszkva további hétezer katonát küldött az ukrán határ közelébe, ahol már több mint százezren állomásoznak. (A hétezer fős csapaterősítésére vonatkozó állítást tegnap megismételte Ben Wallace brit védelmi miniszter is.)

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár „rendkívül súlyosnak” ítélte az Ukrajna körüli helyzetet, mivel továbbra is reális veszélynek tartják az orosz agressziót. Teljes körültekintésre intettek, mert szerdai telefonbeszélgetésükig nem kaptak tájékoztatást jelentős mértékű orosz csapatkivonásról.

Moszkva következetesen tagadja, sőt hisztériakeltésnek, „információs terrorizmus”-nak, Washington és London szította militarista pszichózisnak tartja azokat a külföldi híreket, hogy az orosz haderő meg akarja támadni Ukrajnát. Ennek ellenére a nyugati média nemrég (elsőként) már az invázió lehetséges dátumát is közölte. A február 16-ára beharangozott orosz támadás azonban elmaradt.

Az orosz külügyi szóvivő ezt „zokon” is vette. Marija Zaharova egyúttal arra kérte a támadást az elsők között bejelentő brit és amerikai lapokat, illetve amerikai hírügynökséget, szíveskedjenek ismertetni az Ukrajna elleni orosz inváziók újabb dátumait is, mert ezek alapján tervezné meg az évi szabadságát.

Liz Truss brit külügyminiszternek meg azt üzente, hazugságot terjesztett az Ukrajna ellen készülő orosz agresszióról. Azzal vádolta meg Truss-t, hogy a Moszkva elleni külföldi „dezinformációs kampány arca lett”.

A brit kormány ennek ellenére úgy döntött: Truss Ukrajnába látogat, hogy biztosítsa London támogatásáról. Meg akarja azt is üzenni, hogy a Nyugat kész tárgyalni Oroszországgal a válság megoldásáról.

A moszkvai cáfolatok ellenére több kormány továbbra is attól tart, hogy Oroszország háborút indít Ukrajna ellen. Mikk Marran, az Észtországban működő hírszerző szolgálatok egyikének főnöke úgy tudja, továbbra is érkeznek orosz csapatok az ukrán határhoz, sőt a jelek szerint korlátozott támadásra készülnek.

A NATO is azt közölte, eddig nem észlelte a feszültség csökkenését az orosz–ukrán határon. A szervezet főtitkára osztja azt a véleményt, amely szerint Oroszország nem csökkentette, hanem növelte térségbeli csapatlétszámát. Jens Stoltenberg mindehhez hozzáfűzte: a NATO megerősíti elrettentő képességét a tagországok védelmi minisztereinek tegnap befejezett kétnapos brüsszeli tanácskozásán elfogadott döntés alapján. A szövetség azért szánja rá magát erre a lépésre, mert – mint Stoltenberg fogalmazott – Oroszország intézkedései komoly veszélyt jelentenek az euroatlanti biztonságra. A védelmi miniszterek emiatt úgy döntöttek, a NATO további erőket telepít a szövetség (dél)keleti régióiba.

Az EU-tagállamok vezetői tegnap informális megbeszélést tartottak Brüsszelben az orosz–ukrán határon kialakult feszültséggel kapcsolatban. Karl Nehamer osztrák kancellár a találkozó előtt lehetséges orosz invázióról beszélt, megjegyezve, hogy ő nem hisz az ukrán határhoz küldött orosz csapatok visszavonásáról szóló moszkvai bejelentésnek.