Miközben politikusok az Ukrajna körül kialakult válság békés rendezésével foglalatoskodnak, mások arra összpontosítanak, hogy az ország minél több fegyverhez jusson, amelyekkel megvédheti magát egy esetleges orosz támadással szemben. A haditechnikai eszközök beáramlását Kijev jó néven veszi. Nem így a kelet-ukrajnai orosz szakadárok, akik Moszkvától kértek modern harceszközöket, hogy szükség esetén eséllyel szállhassanak szembe az ellenségként kezelt ukrán hadsereggel.
Egymás után érkeztek a napokban Kijevbe külföldi vezetők. És Moszkvát is egyre gyakrabban hívják telefonon, sőt hamarosan ott is egymásnak adja majd a kilincset néhány befolyásos uniós politikus. Céljuk az Ukrajna határainál összevont orosz csapatok és a sorozatos hadgyakorlataik miatt kialakult feszültség enyhítése, egy háború kirobbanásának megakadályozása.
Közben a fegyverlobbi is dolgozik, mert busás hasznot akar húzni a válságból. Ukrajnába valósággal áramlik a hadfelszerelés. Hivatalos indoklás szerint azért, hogy az ország meg tudja magát védeni egy estleges orosz támadás esetén. Bár Moszkva cáfolja, hogy invázióra készül, a katonailag gyengébb Ukrajnának szánt hadianyag egy ideje folyamatosan érkezik. Főleg Nyugatról és NATO-tagoktól, de máshonnan is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint kizárólag védelmi jellegű fegyvereket kapnak, s három év alatt százezer taggal növelik a fegyveres erők létszámát. Hazája reguláris hadseregében 209 ezer fegyveres szolgál a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) szerint, ám más források 250-255 ezer katonáról tudnak. Az orosz haderő jelentős túlerőben van, hiszen csaknem 900 ezer katonát számlál. A Vörös Hadsereg felszereltsége pedig összehasonlíthatatlanul jobb.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a balti országok azonban olyan (Javelin és NLAW típusú) páncéltörő rakétákat szállítottak Ukrajnának, amelyek jelentősen megnövelték a helyi erők hatékonyságát. Észtország és Lettország pedig vállról indítható Stringer légvédelmi rakétákat is „postázott”.
Az Egyesült Államok a Javelinek mellett kézifegyvereket és lőszert is küld(ött). Tavaly az amerikai kormányzat 650 millió dollár értékű fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajna számára. A küldemények a továbbiakban is érkeznek, hiszen Washington erre az évre 300 millió dollár katonai támogatást szavazott meg Kijevnek. Ennek nagy részét már teljesítették is, hiszen január 22-én egy 200 millió dollár értékű haditechnikai segély landolt Ukrajnában. A kilencven tonnányi csomagban a könnyű fegyverek és lőszerek mellett páncéltörő rakéták is voltak. Amerikából összesen negyvenöt repülőgépnyi hadianyag érkezését várják.
A héten Varsó és London is ígért újabb fegyvereket. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő keddi kijevi látogatásán egyebek mellett aknavető gránátok, felderítő drónok, könnyű mozsárágyúk, több tízezer különböző típusú lőszer, töltény és hordozható légvédelmi rakétarendszerek szállítását helyezte kilátásba. A legkorszerűbbnek tartott, vállról indítható lengyel Piorun (Villám) légvédelmi rakéták küldését már másnap jóvá is hagyta a kormány.
Prágában is döntés született arról (január végén), hogy négyezer nehéztüzérségi lőszert ajándékoznak Ukrajnának, ezzel segítve felkészülését egy invázió elhárítására.
A brit kormány is szállított már fegyvereket. Boris Johnson miniszterelnök kedden Kijevben újabb szállításokat helyezett kilátásba. A britek (és az amerikaiak) már évek óta szorosan együttműködnek az ukrán hadsereggel és a kijevi vezetéssel. Rossznyelvek szerint ők is irányítják a legfontosabb helyi politikai vezetőket.
Az ígéretes fegyverüzletből Törökország sem akar kimaradni. Ez ügyben maga az elnök tárgyalt csütörtökön Kijevben. Recep Tayyip Erdoğan török államfő a helyszínen elmondta ugyan, hogy hisz a válság békés megoldásában, ám a biztonság kedvéért olyan kétoldalú megállapodást is aláírt vendéglátójával, Zelenszkijjel, amely a Bayraktar típusú harci drónok ukrajnai összeszereléséről szól. A kész eszközökből nemcsak Törökországnak jut majd, hanem az ukrán seregnek is, amely számára nem ismeretlenek ezek a drónok. Tavaly ugyanis már vásároltak belőlük néhányat.
Figyelemre méltó azonban, hogy miközben az utóbbi időben több NATO-tag is fegyvereket szállította Ukrajnába, egy fontos hatalom következetesen távol tartja magát ettől a lehetőségtől. Nevezetesen Németország, amely az EU főhatalmának számít. Berlin továbbra is ragaszkodik ahhoz az elvéhez, amely szerint nem exportál fegyvereket konfliktusokkal terhelt övezetekbe.
A fegyverkaravánok híre egyre nagyobb nyugtalanságot kelt a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok körében. Egyik vezetőjük már üzent is a törekvéseiket támogató Moszkvának, hogy biztosítson nekik korszerű fegyvereket, amelyekkel meg tudnák magukat védeni az ukrán erőkkel szemben azok támadása esetén.
