2024. április 26., péntek

Füstbe ment terv

A mögöttünk álló időszak egyik legfőbb jellemzője, hogy szinte valamennyi nyersanyagtermék ára jelentős mértékben emelkedett. Tavaly összességében mintegy 50 százalékkal drágultak a nyersolajtermékek, az idén pedig már az eltelt rövid időszakban is újabb 10 százalékos drágulás következett, ami azt jelzi, hogy töretlen a trend. Egyesek szerint néhány éven belül nemcsak a 100, hanem a 200 dolláros hordónkénti olajár is realitássá válhat. A folyamatokat pedig feltehetően csak tovább gerjeszti, hogy nincs elég beruházás az olajiparban, mert sokan az olajkor végét jövendölték. Kevés az újonnan feltárt mező, ezért a kereslet jelentősen túlnőheti a kínálatot. Olyan erősödő, az árupiac fűtötte inflációs folyamatok vannak kialakulóban, amilyenekre a 70-es évek óta nem volt példa.

Ha a kitermelők úgymond „összebeszélnek”, tehát megállapodnak a kitermelés volumenének bizonyos szinten tartásában, az természetesen tovább gerjesztheti vagy magasan tarthatja az árakat. A vezető kőolajtermelők (OPEC országok) a kőolaj árát jóformán tetszés szerint befolyásolhatják egy bizonyos sávon belül. De nem is kell mindenkire kvótát kényszeríteni. A korlátozásokat a körülmények is segítik betartatni. A kőolajtermelők egy része ugyanis kapacitásgondok miatt képtelen visszatérni a Covid-járvány előtti termelési szintekhez, mert elmaradtak a szükséges fejlesztések, beruházások.

A világsajtóban megjelent információk szerint növelhető kapacitásai már csak Szaúd-Arábiának, Kuvaitnak és az Egyesült Arab Emírségeknek van. Valójában Oroszország – melyre sokan úgy tekintenek, mint a folyamatok legnagyobb haszonélvezője, nem csak gazdasági szempontból – szintén nem képes a jelenleginél sokkal többet kitermelni.

A SZÉN FELHASZNÁLÁSA SEM CSÖKKENT

A szénalapú áramtermelést tartják a leginkább károsnak, hiszen környezetszennyező, és a klímaváltozást is elősegíti. Az elmúlt években pedig folyamatosan az energiatermelés kizöldítéséről beszéltek, és a vele kapcsolatos merész célokról. A valóságban azonban az a helyzet, hogy a jelek szerint az idén érheti el a globális csúcsát a szénkereslet. A növekvő trend pedig akár még jövőre is fennmaradhat. A szénalapú áramtermelés már 2021-ben is mindenkori rekordot döntött. Elsősorban Kínában használtak belőle nagyon sokat, a gigantikus zöldenergiás beruházásoknak sem tudták kiváltani a növekvő igényeket. És miközben Szerbiát is sok esetben gúnyosan és megvető módon „Európa szenes emberének” nevezik, a szénből előállított villamos energia mennyisége globálisan is csúcsra lett járatva tavaly. Az időjárástól és a gazdasági folyamatoktól függően a szén iránti kereslet, elemzések szerint még 2024-ben is fokozódhat. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítések ezzel szó szerint füstbe ment tervvé válhatnak.

ÁZSIA A VÉTKES?

Valójában mára már Ázsia uralja a globális szénpiacot. Kína és India a teljes kereslet kétharmadáért felelős. Ez a két gigantikus gazdaság, az összesen csaknem hárommilliárd lakosával tehát egyben a jövőbeli szénkereslet kulcsa is. A szénalapú áramtermelés több mint fele Kínában zajlik. Csak ott 9-10 százalékos növekedést valószínűsítenek. Indiában mintegy 12 százalékos növekedésről szólnak az előzetes becslések. Meg kell azonban jegyezni, hogy emellett valóban jelentős mértékben fejlesztették a szél- és a napenergia-kapacitásokat is. Kína azonban klímavédelmi okokból korábban visszafogta a szénerőműveket. Az általános őszi energiaválság idején azonban áramhiány keletkezett, akkortól teljes gőzre kapcsolták az erőműveket.

Az USA-ban és az Európai Unióban is csaknem 20 százalékkal nőtt a szénalapú termelés tavaly. A járvány előtti, 2019-es szintet viszont így sem érte el, csak megközelítette. Az áram iránti igény továbbra is növekszik, és a megújuló alapú energiatermelés is gyorsan terjed.

A 2019-es és 2020-as évek úgy kerülnek be a történelembe, hogy a koronavírus-járvány megjelenése világszerte visszavetette a gazdasági teljesítményt. Ahogyan azonban sokan előre megjósolták, gyors volt a visszapattanás is. Amint alkalmazkodtak a cégek és vállalkozások, illetve amint megszűntek a korlátozások, a globális energiaéhség is megnőtt. Ennek tudható be az is, hogy a szénalapú globális energiatermelés 9 százalékkal emelkedhetett 2021-ben. A gyors gazdasági fellendülés sokkal erőteljesebben növelte a villamosenergia-keresletet, mint ahogy azzal az alacsony szén-dioxid-kibocsátású erőforrások lépést tudtak volna tartani. A földgáz árának drasztikus emelkedése is a szén irányába orientálta a keresletet.

Mindezek tükrében lehet, hogy kevés esélyünk marad arra, hogy a globális felmelegedést másfél Celsius-fokra korlátozzuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fel kellene adnunk a karbonsemlegességre való törekvéseket. A megújuló energiaforrások általi áramtermelést kellene fenntarthatóan felfuttatni. Ha ez nem valósul meg, akkor még sokáig nem lehet búcsút mondani az ártalmasabb energiaforrásoknak, mindenekelőtt a szénnek. De az olajárak mérséklődésére is csak akkor lehet számítani, ha gazdaságilag is indokolt lesz a megújuló energiaforrások használata.