A Szerbiai Villanygazdaságban felmerülő, egyre súlyosabb gondok sürgetőbbé tették az ország megújuló energiaforrások felé fordulását, ám annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrásokról szóló törvényt a köztársasági képviselőház március végén megszavazta, alkalmazása még várat magára. A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) és a Szerbiai Villanyhálózat (EMS), a Szerbiai Energetikai Ügynökség támogatásával a módosítását kéri. Véleményük szerint ugyanis a törvény az ország villamos hálózata tekintetében átláthatatlan következményekkel járhat. Zorana Mihajlović bányászati és energetikai miniszter ugyanakkor azzal vádolja az EPS-t és az EMS-t, hogy akadályozzák a törvény életbe lépését.
A Szerbiai Villanygazdaság és a Szerbiai Villanyhálózat azoknak a jogszabályoknak a leállítását kéri, amelyek a zöld energia termelésének támogatására vonatkoznak. A két állami vállalat ugyanis azt állítja, ha a villamos hálózatba nagyszámú naperőművet és szélerőművet kapcsolnak be, az felboríthatja az áramellátás stabilitását, a pluszköltségeket pedig ezeknek a vállalatoknak kellene viselniük, illetve a fogyasztóknak az áram drágulásán keresztül. Ebben a kérdésben a minisztérium elzárkózik a vitától, ugyanis mint az illetékesek rámutatnak, ha eleget tesznek a követeléseknek, azzal lemondanak a zöld energiáról, amire egész Európa törekszik, s így lemondanak a tisztább levegőről és az egészségesebb környezetről.
VÁLTOZÁS MINDENÁRON
Mihajlović a Happy televízión tett vendégszereplése során, regálva az EPS, az EMS és az energetikai ügynökség által elküldött kérésekre kiemelte, azzal, hogy az állami vállalatok azt állítják, hogy a megújuló energiaforrások miatt az ország áram nélkül marad, és gátolják a megújuló energiaforrásokról szóló törvény alkalmazását, gátolják a beruházásokat is. Mint kifejtette, az energetikai rendszer változásai elkerülhetetlenek, és meg fognak valósulni az ellenállás és akadályoztatás ellenére is. A miniszter értetlenül áll a helyzet előtt, ugyanis mint mondta, az adott törvény kidolgozásában éppen ezek a vállalatok vettek részt a gazdasági kamara képviselői, a beruházók és a civil szféra képviselői mellett.
Az EMS közleményben reagált Mihajlović megjegyzésére, emlékeztetve a minisztert, hogy Szerbia energiatermelésében már most jelentős arányban jelen vannak a megújuló energiaforrások, az EMS csupán az új, stabil és kezelhető megújuló energiaforrások integrálásához ragaszkodik. Mint rámutat, velük együtt az EPS és az energetikai ügynökség is a fokozott és jól megfontolt rendszerbe való bekapcsolását kéri.
„Egyetlen állam sem mondott le egy éjszaka alatt a konvencionális, irányítható energiaforrásokról. Ezek közé tartozik a szénből nyert energia is. Stratégiai szempontból kell gondolkodnunk a szén felhasználásának további módjáról” – mutatott rá az EMS.
A Balkan Green Energy News portál közzétett tanulmánya szerint, amely a megújuló energiaforrások integrációját öleli fel, és amely ugyan még mindig készül, az első adatok arra mutatnak rá, hogy a 3,500 MW-os (megawattos) szélerőmű villanyhálózatba való bekapcsolása 700–1000 MW-os tartalék erőmű fenntartását igényli, míg 8,800 MW-hoz 2,000 MW-os tartalékerőműre van szükség az áramerősség kiegyenlítéséhez. Jelenleg 380 MW-os tartalékkal rendelkezünk, a kiegyenlítéshez használt erőműveket azonban nem lehet áramtermelésre használni.
A tanulmány szerint a szélerőművek és naperőművek kiegyensúlyozásának költsége a jelenlegi 48 millió euróról 150–340 millióra növekedhet.
A BERUHÁZÁSOK NEM ÁLLNAK LE
Az EMS – ahogy az EPS és az energetikai ügynökség is –, közleménye szerint több alkalommal fordult a minisztériumhoz, levelére azonban egy alkalommal sem kapott választ, és hiába nyújtott be javaslatokat a törvényre is, nem minden javaslatát hagyták jóvá. Mint az illetékesek hangsúlyozzák, kitartanak a törvény módosításának szükségessége mellett, és hozzáteszik, hogy soha nem álltak le a beruházásokkal. Rámutattak, különbséget kell tenni a lakosság és a gazdaság szükségleteit kielégítő rendszerbe való beruházás és a villamos energiát termelő létesítmények igényeihez igazított átviteli rendszerek kiépítése között.
Az EMS nyomatékosította, a saját költségvetéséből 30 millió eurót fordított két távvezeték kiépítésére Bánátban, amelyen keresztül a szélparkok által kitermelt, 2,8 gigawatt (GW) erejű áramot tudnak integrálni a rendszerbe. Ugyanakkor trafóállomások létherozásába is beruháztak többek között Bistricában, Vranjéban és Belgrádban. Felújították a meglévő létesítményeiket és a távvezetékeket. Tíz év alatt 330 millió eurós beruházást valósítottak meg.
A BeoGrid 2025 projektumon keresztül pedig Dél-Bánátot kötik össze a belgrádi és a szerémségi fogyasztókkal, a kétrendszeres, 400 kilovoltos (kV) távvezetékkel pedig a Jagodina4 trafóállomástól Kostolac régióig még egy áramfolyosót kap Közép-Szerbia. A Pannon-korridor Bácskából vezeti majd az áramot Közép-Szerbia felé. Megemlítették a 160 millió eurós Transbalkan Korridor építését is, ami négy ütemben valósul meg, és végighúzódik majd az egész ország területén. Az első szakasza már elkészült Pancsova és a román határ között, a második szakasz építési munkálatai pedig ebben az évben várhatók. A hálózat feltételezhetően 2026-ra készül el. Ezt a beruházást is önerőből végzi az EMS.
AZ ÁTÁLLÁS HOSSZÚ FOLYAMAT
Mihajlović közleményben reagált az EMS modataira, és kiemelte, örül annak, hogy a Szerbiai Villanyhálózatok vállalat nem ellenzi a megújuló energiaforrásokról szóló törvényt. Egyben reményét fejezte ki, hogy az EMS hozzájárul majd az ország energetikai tranzíciójához, és hozzáfűzte, a vállalatban nagyon jól tudják, hogy a zöld energia hálózatba kapcsolása nem holnap történik meg, sem pedig a hónap vagy az év végén, sőt megvalósulása az elkövetkező tíz évben sem váható. Ez hosszabb folyamat, így nem fog annyi zöld energiát kapni, ami amennyire veszélybe sodorná a villamos hálózat működését.
– Az energetikai átállás egy folyamat, amely Szerbiában most kezdődött el, és a következő 30 évben is tartani fog – írta Mihajlović.
