Az alacsony felvásárlási árak miatt zugolódnak a hazai gazdák. A szerbiai tejtermelők felhívással fordultak az Imlek tejgyár igazgatójához, azt követelve, hogy emelje a felvásárlási árat. Sanja Bugarski, a Szerbiai Marhatenyésztők Egyesületei Szövetségének képviselője szerint ha a gyár vezetősége nem teljesíti a gazdák kérését, tüntetések kezdődhetnek – írja a Beta.
Bugarski elmondása szerint az Imlek, vagyis az szerbiai tejpiac kulcsfigurája nem hajlandó kifizetni a tej reális árát. A szarvasmarha-tenyésztők egy liter tejért 36–38 dinárt kapnak, ami nem fedi a költségeket. Ez az ár már csak azért is orcátlan, mert már 2015-ben is egy liter tej 43 dinárba került.
– Az Imlek tejgyár visszaél a piaci vezető szerepével, és piaci versenyképességének megőrzése érdekében saját kénye-kedve szerint diktálja az árakat több tejgyárnak, ezzel sakk-matt helyzetet hozva létre. A szarvasmarha-tenyésztők kérelmet adtak át annak érdekében, hogy a gyár igazgatójához bebocsátást kapjanak egy tárgyalásra. Jelenleg a választ várják, és ha az nem lesz érdemleges, eltorlaszolják a gyárat – közölte Bugarski asszony.
A tej előállítási ára jelenleg 56 dinár. Néhány hónappal ezelőtt, azt követően, hogy a szarvasmarha-tenyésztők kifejezték elégedetlenségüket, néhány kisebb tejgyár emelte az árat 2-3 dinárral. Ennek az a vicces helyzet lett a következménye, hogy végül a kisebb tejgyárak jobban fizetnek, mint az Imlek. Az év közepén az állam azzal az indítékkal, hogy segítse a termelők helyzetét, literenként 7-ről 10 dinárra növelte a tej után járó állami támogatásokat. Bugarski szerint ezzel annyit ér el az állam, hogy a gyárak ismét visszautasíthatták a felvásárlási ár növelését, arra hivatkozva, hogy a szarvasmarha-tenyésztők kaptak állami segítséget, ezért nincs okuk panaszra. A tejgyárak tehát valójában úgy érezték, a tej ára ezzel az állami segítséggel emelkedett, s ezzel befejeződött a felelősségük.
Bugarski azt is megemlítette, a tartósított tej árának befagyasztása nem érinti a tejipart, mert az ágazatnak leginkább a feldolgozott termékek, mint a joghurt, sajt, tejföl, hozza a legnagyobb nyereséget és nem a tej.
Néhány hónappal korábban, amikor a tejtermelők ugyancsak nyilvánosan adtak hangot elégedetlenségüknek a felvásárlási árakkal kapcsolatban, Ana Brnabić miniszterelnök megpróbált közbenjárni egy tárgyalás megszervezésében a termelők és felvásárlók között. Ez akkor sem sikerül, és azóta sem.
