Bár közhelynek hangzik, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, de valóban az, ilyenkor a családé, a barátoké, a közeli szeretteké az elsődleges szerep. Ajándékokkal is kedveskedünk egymásnak, ami nem feltétlenül kötelező, de nyilván egy nagyon szép gesztus.
Szent Miklós ajándékozási hagyománya a 13. században Hollandiából terjedt el Európa déli és középső részén. A reformáció idején, a 16–17. században, a protestánsok az ajándékhozót átnevezték Jézuskára, az ajándékozás idejét pedig december 6-ról áthelyezték karácsonyra. Ahogy az összes karácsonyi szokásról, az ajándékozásról is többféle történet létezik. Visszavezethető akár a Napkeleti bölcsekig, akik ajándékokat vittek Jézus születésére. Egy másik történet szerint az ajándékozási szokást Luther Mártonnak köszönhetjük, aki emlékezetesebbé szerette volna tenni a gyermekek számára a jászolban fekvő Kisjézus ünnepét. Eleinte csak olyan apró ajándékokat kaptak, mint alma, dió, pénzérme. Játékokhoz akkoriban nagyon ritkán jutottak az emberek, csak vándorkereskedők által kerültek a házakhoz. Egy harmadik történet az ókori Rómába vezet a Jézus előtti időkre, amikor bevezették a Szaturnália ünnepét. Az őszi vetés befejezését hivatott megünnepelni, december 17-én kezdődött és a császárok idején szabályozták a tartamát. Augustus császár három napig engedélyezte az ünneplést, Tiberius és Caligula egy-egy nappal megtoldotta. Mikor nem volt szabályozott, akár több mint egy hétig is tartott, így december 25-én fejeződött be. Különböző ünnepeket, versenyeket, maskarás felvonulásokat rendeztek ez alkalomból, és a szolgákat megajándékozták. A legnagyobb karácsonyi ajándék sokáig maga a karácsonyfa volt.
Ma már kicsit könnyebben jutunk játékokhoz, mint az előző századokban. A játékok vásárlására a 20. század elejétől reklámok, hirdetések, karácsonyi árjegyzékek buzdítottak egyre nagyobb számban, főként a polgárság körében, de a játékipar- és kereskedelem fejlődésére mindig is nagy hatással volt a karácsony. Mit szeretnél karácsonyra? Mit hozzon a Jézuska? Hányszor hallottuk és tettük fel ezeket a kérdéseket? Hányszor szörnyülködtünk el azon, ki mennyi ajándékot vásárol, melyik bevásárlóközpontban mekkora tömeg rohamozza meg az üzleteket?
Sajnos egyre inkább az ajándékozási őrületről szól ez az időszak, arról, hogy minél nagyobb és drágább ajándékkal lepjük meg szeretteinket. Pedig apróságokkal is örömet tudunk szerezni, nem is gondolnánk, mekkorát. Az emberek egyre mélyebbre nyúlnak a pénztárcájukba az adventi időszakban. Az ünnepi kiadásokat a legtöbben a fizetésükből vagy a megtakarításukból fedezik. Ahány ház, annyi szokás, mondják, és így van ez a karácsonyi ajándékok megvásárlása, illetve elkészítése esetében is.
Sokunkban él az igény, hogy szeretteinknek örömet szerezzünk karácsonykor valamilyen formában. A személyes tapasztalataim szerint környezetemben a legtöbben igyekeznek személyre szabott, egyedi ajándékkal kedveskedni, és egy előre megszabott pénzösszegbe beleférni. Sokak számára többek között az is fontos, hogy a karácsonyi ajándéknak ne csak anyagi, hanem érzelmi értéke is legyen. Egyre inkább szétoszlani látszik a decemberre összpontosuló vásárlási láz, sokan ősszel kezdik el az ünnepekre való készülődést. Akadnak olyanok is, akik törekednek a környezettudatosságra és nincs ez másként a karácsonyi ajándékozás alkalmával sem. Igyekeznek saját készítésű díszekkel és játékokkal meglepni a szeretteiket, így az ajándékon „megspórolt” pénzt közös élmények szerzésére fordítják.
|
Ön mennyit költ majd karácsonyi ajándékokra? Nem veszek semmit, mivel sajnos nem nagyon van miből – 23% Megpróbálom saját magam elkészíteni az ajándékokat – 4% Csak a gyermekeknek vásárolok jelképes ajándékokat – 31% Lehetőség szerint tízezer dinárnál kevesebbet – 18% Igyekszem beleférni a tíz- és húszezer dinár közötti összegbe – 15% Szerencsére nem számít a pénz, ami tetszik, azt megveszem – 9% |
