2024. április 26., péntek
FELSŐHEGY

Árpád-kori maradványokra leltek

Eredményesek a Felsőhegynél zajló ásatások – Még két szakaszban lesznek régészeti kutatások

Október elsején kezdődtek és szombaton fejeződnek be azok a leletmentő ásatások, amelyek Felsőhegynél az úgynevezett templomdombon zajlanak a Babin-tanyával szemben elhelyezkedő magasabb területen. A szakemberek geofizikai felvételek nyomán Árpád-kori templom és temető maradványait keresték és találták meg. Templomsáncra leltek, egy harangtorony alapját ásták ki, sírokat találtak, csontvázakat, bronzból készült csatot, harangdarabot hoztak felszínre. A feltárt tárgyak mind a Zentai Városi Múzeumba kerülnek.

Harangtorony alapját ásták ki, sírokat találtak

Harangtorony alapját ásták ki, sírokat találtak

A projektum a belgrádi Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszéke és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet közös munkája, az ásatások fő finanszírozója a kulturális minisztérium, ugyanakkor Zenta község önkormányzata is támogatja. A helyszínen dolgozó szakemberek szerint a projektumnak ez csak az első fázisa. Mivel a feltételezéseik beigazolódtak, és valóban Árpád-kori templomra és temetőre is bukkantak, az ásatásokat még két szakaszban folytatják majd, és az a cél, hogy mindezt helyi kulturális értékké nyilvánítsák.

Perica Špehar, a belgrádi Régészeti Tanszék egyetemi docense, az ásatások vezetője elmondta, hogy lassan három hete végzik a feltárást, és egy olyan geofizikai felmérés alapján dolgoznak, mely azt mutatta, hogy itt templom állt.
– A templomot kerestük, és körülbelül egyharmadát meg is találtuk. Az eddigi feltárások azt mutatják, hogy két fázisban is volt itt templom, egy régebbi és egy újabb, de mindkettő a középkorban. Az első valószínűleg a 12. század közepéről származik, ugyanis pénzérmét találtunk II. Géza idejéből, így datáljuk az első templom meglétét a 12. század közepére. Ezt a templomot teljesen lerombolták, majd a későbbiekben újjáépítették. Kicsit csökkentették a méreteit, az apszisok kissé lerövidültek, és egy kis helyiség is felkerült az északi részére. Ennyit sikerült eddig feltárnunk. Éppen ma bizonyosodtunk meg róla, hogy létezett egy régebbi temető is, amely a szarmatákhoz köthető a 4–5. századból. És van temető abból az időből is, amikor a templom állt itt. Annyit tudunk, hogy a templom kb. 25 méter széles kelet–nyugat irányba és 15 méter széles észak–dél irányba. Az ásatás során nagyon sok emberi csontvázra akadtunk, továbbá kerámiára, faszerkezetekhez tartozó szögekre, pénzre, bronzkapocsra, üvegedényre, és ezeket mind dokumentáljuk. Leírást készítünk róluk, és átadjuk a Zentai Városi Múzeumnak – mondta a szakember, és hangsúlyozta, hogy a terveik szerint folytatják az ásatásokat a következő években is.

Egy régészeti park létrehozását tervezik a templomdombon

Egy régészeti park létrehozását tervezik a templomdombon

– Ha ilyen tempóban haladunk, akkor valószínűleg még két fázisban fogunk itt leletmentést végezni ahhoz, hogy teljességében feltárjuk a templomot. Közben a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet elindítja a hely kulturális értékké nyilvánításának folyamatát. Ezután következhet a megőrzés, a találtak feldolgozása, publikálása. Mi nagyon szeretnénk, ha Zentán ennek eredményeként újra elkezdődnének a leletmentő ásatások, hiszen 2019 előtt, mielőtt a gázvezeték kiépítésekor történtek némi ásatások, ezen a területen negyven évig nem volt régészeti kutatás. A templomdombtól mintegy 250 méterre keleti irányba volt a település, ahol 2019-ben már végeztünk leletmentést 1300 négyzetméteren, vagyis ezek összefüggő dolgok, melyekkel foglalkoznunk kellene még.
Az ásatásokat tegnap Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere is meglátogatta, és hangsúlyozta, hogy nagy öröm számukra, hogy bebizonyosodott, a templomdombi templom megléte nemcsak legenda, hanem valóság, és hozzáfűzte, hogy idegenforgalmi látványossággá szeretnék tenni a helyszínt.

– Beigazolódtak azok az ásatások előtti feltételezések, melyek szerint Árpád-kori templom maradványait rejti a föld. Mivel a régészek azt találták, amit kerestek, és ennyi idő nem volt elegendő a teljes feltáráshoz, valószínűleg még két évben zajlanak majd itt ásatások. Ezt követően reményeink szerint olyan hellyé alakítjuk, amelyet be tudunk mutatni a turistáknak. Egy Árpád-kori település központja volt ez, és bízunk benne, hogy a további ásatásokkal újabb tárgyak kerülnek elő, amelyeket a Zentai Városi Múzeumban mind bemutathatunk, közszemlére tehetünk, ugyanis a tárgyak mind oda kerülnek. A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetnek kell egyeztetnie a föld tulajdonosaival, hogy mi lesz az ásatás helyszínével, hogy most esetleg betemetik, és aztán újra kiássák, vagy hogyan fog ez történni. A végső cél az, hogy olyan területté nyilvánítsák, amely nem mezőgazdasági, vagyis idővel a kulturális örökség részét képezhesse, és akkor az önkormányzat megvásárolhatja ezt a területet.

A megtalált templomsánc

A megtalált templomsánc

Neda Mirković-Marić, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet régésze elmondta, hogy a belgrádi egyetemnek kell ezután tudományosan kivizsgálnia és feldolgoznia az összes feltárt leletet, a műemlékvédelmi intézet feladat a helyvédelem, valamint hogy kezdeményezze a hely régészeti lelőhelyként való megerősítését.
– A megőrzésre és a leletek prezentálására egy projektet fogunk létrehozni, és az alapján dolgozunk majd annak érdekében, hogy a templomdomb turisztikai pont legyen. Szorosan együttműködünk a továbbiakban is Zenta község önkormányzatával, hiszen ők is érdekeltek ebben.
Raško Ramadanski, az Óbecsei Városi Múzeum kurátora, zentai régész hangsúlyozta, hogy Zenta számára vitathatatlan jelentőségű ez a feltárás, és reméli, hogy mielőbb régészeti park létesül itt, ami Zentának többletbevételt is jelenthet, ugyanakkor rámutat gazdag középkori örökségére.