Energetikai válság rengeti az egész földgolyót. Mindeközben folyamatosan érkeznek a megnyugtató hírek, de Szerbia ebből semmit sem érez majd. A hangzatos kijelentések első körébe arról volt szó, nem lesz drágulás az idényben, jelenleg ott tartunk, hogy az ország politikai vezetői szerint az idén biztos nem lesz drágulás. A szerb–orosz tárgyalások még nem zárultak le, igen valószínű, hogy az ország valóban elkerüli az energetikai válságot. Ez leginkább a Gazprom földgázkitermelő vállalattal fenntartott jó partneri viszonynak és a Török Áramlat kiépítésének köszönhető. Ugyanakkor sokakat érdekel a kérdés, mi rejlik a jelenlegi energiapánik és magas árak mögött?
SZERBIÁBAN EGYELŐRE MARADNAK A RÉGI ÁRAK
– Ha nem építettük volna fel a Török Áramlatot, Szerbiának is energetikai gondjai lennének. A világpiaci ingadozások ellenére az ország 1000 köbméter földgázért továbbra is 270 dollárt fizet, ez az ár az év végéig marad – közölte Siniša Mali szerbiai pénzügyminiszter a Novosti lap munkatársaival az elmúlt napok során.
A szerbiai lakosok félelmét a közelgő téltől és fűtési számláktól több alkalommal is igyekezett csillapítani a politikai elit. A múlt héten Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes elhozta Vlagyimir Putyin üzenetét, amely szerint az orosz elnök szavát adta, hogy Szerbia továbbra is a lehető legkedvezőbb áron kapja a földgázt. Ezt egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megerősítette a hét elején mikor Szerbiába látogatott – írja a b92.
MINDENKI DRÁGÁN FÁZIK MAJD A TÉLEN?
Az energetikai válság nem kíméli az olyan valódi gazdasági tigriseket sem mint Nagy-Britannia. Aki nem tud előremenni, az visszafordul. Mivel a szélparkok nem tudták ellátni a fokozott igényt, Anglia kénytelen volt visszatérni a szén alapú energiaellátásra, és aktiválta a hőerőműveket.
A problémák szeptember közepe óta csak fokozódnak Liaoningban, Kína legjelentősebb északkeleti tartományában. Az utolsó értesülések szerint a már egy hónapja tartó villanyáram-korlátozások nem hozták meg a várt eredményt. A tartomány vezetői erről hétfőn értesítették a felsőbb köröket. A tervek szerint további megszorítások várhatók. Több ezer háztartás marad áram nélkül, és több gyár is leállásra kényszerült.
A helyzet nem túl rózsás Libanonban sem. A közel-keleti ország a hétvégét az egész területére kiterjedő áramszünettel zárta, majd hétfőn a dél-libanoni Zahrani olajüzemben pusztító tűz tört ki. A gazdasági válsággal sújtott országnak ez egy újabb arculcsapás volt, ugyanakkor a libanoni energetikai minisztérium azt is bejelentette, sikerült az országnak egy 100 millió dolláros hitelhez jutnia.
A globális energiahelyzet természetesen kihat az üzemanyagárakra is. A kőolaj ára 1,45 százalékkal emelkedett a múlt heti árfolyamhoz képest, vagyis a napokban már 84,35 dollárba kerül a nyers kőolaj hordónként ára. Folyamatos a nyomásgyakorlás a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetére (OPEK). Az energia nélkül maradó országok a bejelentett 400 ezer hordós termelés jelentősen növelését kérik. A Bloomberg szerint a hiány jövőre akár a napi 1,4 millió hordót is elérheti.
KI A HIBÁS?
E körülmények közepette Oroszország lett a tőzsdekereskedők kedvenc célpontja. A rubel értéke ebben a hónapban többet emelkedett, mint bármely másik fejlődő ország valutája, ez pedig leginkább a energetikai monopólium megtartásának köszönhető.
Vladimir Csizov orosz EU-nagykövet véleménye szerint az EU és Moszkva között javítani kell a kapcsolatokon annak érdekében, hogy mindenféle lehetséges gázválság elkerülhető legyen a közeljövőben. Csizov úgy látja, az EU ellenségként tekint Oroszországra, és nem partnerként, ezen pedig változtatni kell. A diplomata azt is elmondta, a gázárak emelése nem érdeke Oroszországnak, leginkább azért, mert ez semmiféle gazdasági stabilitásra nem vezetne, csak odáig, hogy többen is visszaállnának a fosszilis energiák használatára a gáz helyett.
MIT MOND A SZAKÉRTŐ?
A jelenlegi, felettébb gázos helyzettel, a szakértők szerint temérdek összefüggés áll. Horváth Ágnes vezető közgazdász, a Guruló Hordó blog főszerkesztője szerint is több összetevőből áll a probléma. Ezúttal Európa nem igazán számíthat az Amerikából érkező cseppfolyósított palagázra (LNG), mert az Ázsiába megy, ahol gázüzemű erőművekkel járulnak hozzá a dekarbonizációhoz. Az Északi Áramlat 2-n egyelőre nem érkezhet gáz, jelenleg a nyomáspróbák zajlanak, és egyelőre engedély sincs a működésére. Az OPEC alacsony olajtermelése csökkenti a globális gáztermelést is.
– Önként és tudatosan tartják vissza az olajkitermelést, magasan tartva az árakat. Az olajtermeléshez járul úgynevezett társult gáz, amikor olajat termelnek, akkor gáz is feljön. Ez jelentős forrása az összes gáztermelésnek. Az alacsonyabb olajkitermelés jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gázkitermelés is kisebb globálisan. A termelés még mindig csaknem napi hatmillió hordóval marad el a 2019. évi átlag alatt, nyári bejelentésük szerint pedig a hatalmas kereslet ellenére is csak négyszázezer hordóval emelik majd havonta a termelést, ebben az ütemben csak jövő szeptemberre érheti el a korábbi szinteket az OPEC kőolaj-kitermelése – mutat rá az olaj- és gázárak közötti összefüggésre a Mandinernek nyilatkozó Horváth Ágnes.
