2024. április 26., péntek
ERZSÉBETLAK

Falu végén – kiállítás

Nem mindennapi kiállítás színhelye volt a hétvégén a bánáti Erzsébetlak. Vencel Valentina festőnő alkotásait, szabad térben, mégpedig a falu végén, nádkévék között lehetett megtekinteni.
Erzsébetlak igazán festői környezetben fekszik, a Császár-tó természetvédelmi rezervátum mellett, a Béga, a Tisza és az écskai halastavak ölelésében. Valójában egy sziget a Pannon-tengerben. Ide csak egy út vezet. Vasárnap minden út a falu vége felé haladó poros úton, a nádkévék közé vezetett, Vencel Valentina festményeinek és rajzainak a kiállítására.
Az alkotó az Újvidéki Képzőművészeti Akadémián szerzett diplomát. Fest és rajzol, közben képzőművészetet tanít Nagybecskereken és Magyarcsernyén. Az utóbbi tíz évnek a munkáját mutatta be, amelyek Erzsébetlakon készültek, vagy itt fejeződtek be. 

– Van akril, kollázs, textil-kollázs, üvegfesték, nagyon sok minden található egy képen. És amiket ide jövet lehetett látni a gémeskúton és útközben az úton, azt a néhány képet, azok fára lettek festve, készítve. Fán, deszkán készültek, sár, szalma, víz, szín, pigment felhasználásával. A természetből készültek és ide is kerültek vissza, mondja a festőnő.
A kiállítást Szárnyak címmel az alkotó lánya, Salamon Luna látványtervező tervezte meg.
– Ez a tér ihlethette anyukámat, hogy megfesse őket. És amikor arra gondoltam, hogy jó lenne kiállítást tervezni, csinálni valahol, rögtön az volt a fejemben, hogy ezeket a festményeket nem lehet zárt térbe csukni, és hogy szükségük van nyitott térre, hatalmas térre. Egy útra is, amely hozzájuk vezet. Itt van házunk már hat éve, de tavaly óta vagyunk itt állandó jelleggel. Ez a tér nekem annyit adott, hogy szükséges volt visszaadnom valamit. Nemcsak a térnek, hanem másoknak is. Azt kívántam, hogy eljöjjenek ide az emberek és megérezzék, hogy Erzsébetlak egy fantasztikus hely, mondja Luna.
A kiállítás azt bizonyítja, hogy kibúvó nincs: aki arra született, hogy alkosson, az alkotni fog, bármilyen környezetben is. Azok pedig, akik látni szeretnék a kiállítást, azok eljönnek, bárhonnan is.

– A festmények isteniek, meghatott vagyok attól, hogy milyen alkalomból készült a kiállítás, de a bemutatott alkotásoktól is. Hogyha ismerik Erzsébetlakot, akkor láthatják, hogy a festőnő magába szívta a környezetét és lehető legszebb módon mutatta azt be. Örülök, hogy ez a kiállítás megvalósult, hallottuk Marta Aničićtól, aki Újvidékről érkezett.
A Vencel család másfél éve költözött Becskerekről Erzsébetlakra.
– Ez egy nagyon pozitív hely és nagyon megváltozott az életünk – jó értelemben. Tehát nagyon nyugalmas, nagyon meleg, földközeli hely és szerintem szükségünk volt erre, és nagyon sokunknak van szüksége erre, véli Vencel Valentina.
Az egész napos kiállítást a falusi és becskereki ismerősök mellett kollégák, barátok, tekintették meg. A nap az újvidéki színészek fellépésével zárult.