Igaz történetek ihletésével

Számos filmkészítő az inspirációt az életből meríti, valós személyek megtörtént eseményeiből. Egyik ilyen volt Herendi Gábor népszerű magyar rendező Toxikoma című filmje, amelynek a szereplői is jól ismertek, sőt úgymond celebek. A Toxikoma Szabó Győző könyve alapján készült, amelyben elmeséli, hogyan vált a drog rabjává és hogyan szabadult meg tőle. Ő a film egyik főhőse, a másik pedig dr. Csernus Imre, aki őt végigvezette a tisztulás útján. Herendi Gábor alkotásában Szabó Győzőt Molnár Áron, Csernus dokit pedig Bányai Kelemen Barna alakítja. Ahogyan azt megtudhattuk, ez valójában egy húszéves történet, amelybe Herendi Gábor még akkor belekeveredett, elsőfilmesként ugyanis a Valami Amerikát készült forgatni, az egyik főszereplőnek pedig Szabó Győzőt nézte ki, aki tíz éve volt kábítószer-élvező:

– Az, hogy ő kemény drogfüggő, akkor vált ismeretessé, amikor az első filmemet, a Valami Amerikát kezdtem volna forgatni. A színház igazgatója azt mondta, hogy csak abban az esetben engedi el Győzőt a film forgatására, ha elmegy az elvonóra, amit már harmadik éve halogat. Tulajdonképpen akkor szembesültem ezzel a problémával, így gyakorlatilag részese lettem ennek a történetnek. Győző szeretett volna dolgozni, ezért beszéltem a pszichiáterével, Csernus Imrével, aki azt mondta, bízhatunk benne, sőt a munka jót is tenne neki – tudtuk meg Herendi Gábortól.

A Párhuzamok és ütközések programrészben szerdán szintén egy igaz történet alapján készült filmet láthattunk. A Belső sziget című azerbajdzsáni alkotás egy mesterfokú sakkozóról szól, aki az ideg-összeroppanás szélére kerül, ezért elmenekül egy gyéren lakott területre, pontosabban egy olyan szigetre, amelynek csak egyetlen lakosa van.

Nagy érdeklődés övezte a Nečista krv – greh predaka című szerb filmet, amelyet népes alkotócsapat mutatott be, Milutin Petrović rendező, Dragan Bjelogrlić, Katarina Radivojević és Anđela Jovanović színészek, valamint Snežana Van Hauvelingen producer. Dragan Bjelogrlić számos filmből lehet ismert, az idősebbek még emlékezhetnek rá a Bolji život című sorozatból, amellyel tulajdonképpen elkezdett felfelé ívelni a filmes karrierje, ezek után pedig számos ismert filmben láthattuk, egyebek közt a Crni bombarder és a Lepa sela lepo gore alkotásokban, de rendezőként is bizonyított, a Miloš Biković főszereplésével készült Montevideo, Bog te video! című első filmjével azonnal nagy sikert ért el.

Egyébként a Nečista krv – greh predaka című filmnek a palicsi filmfesztiválra lett időzítve a világpremierje. A film belgrádi bemutatója augusztus 24-én lesz, 26-ától pedig a mozikban is vetítik. Az alkotás egy történelmi periódusra fókuszál. Bora Stanković műve, illetve egy, az alapján írt és elveszettnek hitt forgatókönyv alapján készült. Drámáról van szó, de a rendező elmondása szerint ún. eastern is lehet, ami a western keleti megfelelője, hiszen itt is történtek durva dolgok, csak nem lettek zsánerbe foglalva. Dragan Bjelogrlić azt hangsúlyozta, hogy egy fontos történelmi időszakról van szó, amely a mai napig is érezteti magát az emberek mentalitásában. A film története a 19. században játszódik, ahogyan pedig a filmkészítőktől hallhattuk, dilemmát jelentett a számukra, hogy mekkora mértékben használjanak számítógépes animációt. Végül úgy döntöttek, hogy a tradicionálisabb, de igényesebb és drágább megoldást választják, gyakorlatilag épületeket állítottak fel az autentikusság kedvéért. Ami még érdekes, hogy a film nemzetközi címe Bad Blood lett, az alkotók szerint azért, mert ennek van egyfajta szimbolikája és metaforája, jól tükrözi azt, amiről szól.   

A palicsi filmfesztivál ma ér véget, és már mindenki tűkön ül, hogy megtudja, kik az idei díjazottak, de még így utolsó nap is lesznek vetítések. Sőt, a zárófilm szintén egy igaz történetet vesz alapul. A The Duke című brit filmről van szó, amelynek a rendezője Roger Michel, a főszereplői pedig Jim Broadbent és Helen Mirren. Az alkotást a nyári színpadon vetítik 21 órától, és remélhetőleg nem szól közbe az időjárás, mint a nyitófilmnél, amelyet megszakított az eső.